Kijev – Új reményt keltő nyilatkozatot tett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök: szerinte az orosz–ukrán háború 2026 első felében lezárulhat, amennyiben a béketárgyalásokban valódi előrelépés történik, és a nyugati partnerek – mindenekelőtt az Egyesült Államok – aktívabb szerepet vállalnak a rendezésben.
Az elnök szerint Ukrajna már nemcsak politikailag, hanem jogilag és stratégiailag is készen áll egy történelmi jelentőségű megállapodásra Washingtonnal.
„Csak Trump aláírása hiányzik”
Zelenszkij elárulta: elkészült az a közös amerikai–ukrán dokumentum, amely a háború lezárása utáni biztonsági garanciákat rögzítené.
„Ez a megállapodás világos és erős védelmi keretet adna Ukrajnának. A szöveg kész, már csak Donald Trump aláírására vár” – fogalmazott az ukrán államfő.
A tervezet célja, hogy a béke megkötése után Ukrajna ne maradjon egyedül egy esetleges újabb orosz agresszióval szemben, és Washington konkrét kötelezettségeket vállaljon az ország védelmében.
A nyugat kulcsszerepe
Zelenszkij szerint a konfliktus sorsa immár nem kizárólag a frontvonalakon dől el:
- a katonai támogatás mellett politikai bátorságra van szükség,
- a békefolyamat sikerét az határozza meg, mennyire egységes a Nyugat,
- és hogy képes-e az Egyesült Államok vezető szerepet vállalni a háború utáni biztonsági rendszer kialakításában.
Óvatos optimizmus Európában
Európai diplomáciai körökben a nyilatkozatot visszafogott derűlátással fogadták. Többen hangsúlyozták: egy amerikai biztonsági megállapodás valóban fordulópont lehet, de annak politikai realitása nagyban függ az amerikai belpolitikai fejleményektől.
Elemzők szerint Zelenszkij szavai azt jelzik, hogy Ukrajna a katonai ellenállás mellett egyre inkább a háború utáni korszakot kezdi tervezni. Ha a bejelentett megállapodás valóban megszületik, az történelmi léptékű átrendeződést hozhat Kelet-Európa biztonsági rendszerében.
Egy biztos: Kijev most először beszél nyíltan arról, hogy a háború végének dátuma már nem években, hanem hónapokban mérhető.
Moszkva nemet mond a békefenntartókra
A remények ellenére Oroszország látványosan akadályozza a békefolyamatot. Moszkva határozottan elutasította a Nyugat által szorgalmazott tervet, amely szerint európai és brit békefenntartó erők érkeznének Ukrajnába a fegyverszünet után.
Az orosz vezetés szerint egy ilyen lépés fegyveres fenyegetésnek minősülne, és közölték: bármilyen külföldi csapat jelenlétét a konfliktus eszkalációjaként értelmeznék. Ez gyakorlatilag keresztbe tehet a Trump-vezette vagy más békekezdeményezések gyors megvalósításának.
Európai tárgyalások Kijevben
Eközben Ukrajna és európai szövetségesei Kijevben találkoztak, hogy részleteiben is megvitassák az USA által támogatott béketervet, valamint azt, hogyan lehetne hosszú távú biztonsági garanciákat adni Ukrajnának a háború lezárása után.
Diplomáciai források szerint a hangsúly azon van, hogy Ukrajna ne maradjon „szürkezónában”, hanem világos védelmi mechanizmusokkal rendelkezzen egy újabb orosz támadás esetére.
London és Párizs is lépésre kész
Több nyugati értesülés szerint Nagy-Britannia és Franciaország kész lenne katonai és biztonsági erőket biztosítani Ukrajnának a béke megkötése után. Ez a szándék azonban Moszkvában újabb vörös vonalat jelent, és további geopolitikai vitákat robbantott ki.
A háború új arca: drónok és precíziós fegyverek
A konfliktus jellege közben tovább változik: a harcmezőt egyre inkább drónok és nagy pontosságú fegyverek uralják. Szakértők szerint ez a hadviselési forma különösen veszélyes a civil lakosságra, és hozzájárul a háború brutalitásának fokozódásához.
Várható forgatókönyvek
Ha Oroszország továbbra is fenntartja katonai nyomását és új fegyverrendszereket – például hiperszonikus rakétákat – vet be, a harcok intenzitása tovább nőhet, különösen a béketárgyalások elakadása esetén.
Amennyiben a nyugati szövetségesek – elsősorban az USA – erőteljesen támogatják az új biztonsági keretet, megnyílhat az út egy gyorsabb megállapodás felé. Moszkva ellenállása azonban továbbra is komoly akadály.
A jelenlegi politikai és katonai helyzet alapján az sem kizárt, hogy a háború 2026-ban is folytatódik, miközben Ukrajna és a Nyugat próbálja felépíteni a térség új biztonsági rendszerét.
A helyzet rendkívül feszült: miközben Kijev és nyugati partnerei a béke politikai és jogi kereteit építik, Oroszország nyíltan szembemegy a tervezett megoldásokkal. Erőteljes fegyveres csapások, drónhadjáratok és diplomáciai csatározások közepette dől el, hogy a háború valóban véget érhet-e 2026 első felében – vagy újabb, sötétebb fejezet nyílik Európa történetében.
Az illusztráció szemléltető jellegű.
Megosztás az X-en