Megosztás az X-en
Az Egyesült Államok november 21-én engedélyezte bizonyos tranzakciók adómentes lebonyolítását a Paks II projekt körül, ezzel jelzést adva: geopolitika ide vagy oda, Magyarország energiabiztonsága stratégiai érdek marad Washington számára is.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma zöld lámpát adott bizonyos, eddig korlátozás alatt álló tranzakcióknak a Paks II. atomerőmű-projekt körül. A döntés különösen azért figyelemre méltó, mert a beruházás jelentős része orosz finanszírozással valósul meg, ami az elmúlt évek geopolitikai feszültségei közepette érzékeny téma.
Washington lazít – de nem teljesen
A frissen kiadott engedély nem jelenti azt, hogy minden akadály elhárult a projekt előtt, ám lehetővé teszi, hogy a beruházáshoz kapcsolódó amerikai vagy nemzetközi szolgáltatók bizonyos ügyleteket – szűk keretek között – lebonyolítsanak. A lépés értelmezhető úgy is, hogy az USA nem kívánja blokkolni Magyarország energiaellátásának hosszú távú biztosítását.
Energia, geopolitika és realitás
Szakértők szerint a döntés azt mutatja, hogy a nukleáris energia ma már nem pusztán technológiai, hanem geopolitikai kérdés is. Washington feltehetően mérlegelte, hogy az európai energiabiztonság javítása – különösen egy olyan időszakban, amikor a kontinens gáztartalékai és ellátási útvonalai fokozott nyomás alatt vannak – stratégiai érdek lehet.
Egyes elemzők úgy fogalmaztak: “A nukleáris energia továbbra is az egyik legstabilabb és legkiszámíthatóbb forrás, ezért senkinek nem érdeke, hogy egy európai uniós ország hosszú távú energiabiztonsága politikai aknamezővé váljon.”
Mit jelent ez Magyarországnak?
A döntés több szempontból is megkönnyítheti a Paks II projekt előrehaladását, ugyanakkor a finanszírozás és a kivitelezés továbbra is összetett, sokszereplős folyamat marad. A magyar kormány üdvözölte a fejleményt, hangsúlyozva, hogy “az energiafüggetlenség nemzeti érdek, és a nukleáris kapacitás bővítése a legfontosabb lépés ennek biztosítására”.
A háttérben azonban továbbra is jól látszik: a nemzetközi szabályozások, szankciók és geopolitikai viszonyok legalább annyira alakítják Európa energiabiztonságát, mint az erőművek műszaki paraméterei.