Több európai uniós tagállam vezetője gyűlt össze ma Brüsszelben, hogy a háttérben intenzív egyeztetéseket folytassanak az Európai Unió energiaellátásának stabilizálásáról és a közös biztonságpolitika erősítéséről, különös tekintettel a közelmúlt gazdasági kihívásaira és a globális politikai feszültségekre.

A magyar kormány a lakossági energiatámogatások bővítését és az Európai Unióval szembeni határozott fellépést helyezte a hét politikai eseményeinek középpontjába. A miniszterelnök továbbra is aktívan alakítja azokat a kormányzati stratégiákat, amelyek hosszabb távon meghatározzák az ország gazdasági és politikai irányát.

Az Egyesült Államok november 21-én engedélyezte bizonyos tranzakciók adómentes lebonyolítását a Paks II projekt körül, ezzel jelzést adva: geopolitika ide vagy oda, Magyarország energiabiztonsága stratégiai érdek marad Washington számára is.

A MOL és a Slovnaft azzal vádolja a horvát JANAF-ot, hogy egyoldalúan módosított egy kulcsfontosságú üzemanyag-szállítási szerződést, ami szerintük a nem orosz eredetű ellátást és a régió energia-biztonságát is veszélybe sodorhatja.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen, amelyek Magyarország energiabiztonságát is érintik. Orbán Viktor szerint az ország nem engedheti meg magának az energiaellátás leállását, ezért alternatív megoldásokat keres a szankciók hatásainak enyhítésére.

Magyarország hosszú távú LNG-szerződést kötött a francia Engie-vel, évente 400 millió köbméter cseppfolyósított földgázt vásárolva. A horvátországi Krk-terminálon keresztül érkező gáz az ország éves fogyasztásának mintegy 5 százalékát fedezi, hozzájárulva az orosz energiafüggőség csökkentéséhez és az ellátásbiztonság növeléséhez.