Megosztás az X-en
Az Európai Unió csendes, de határozott hangon figyelmeztetett: ha ma válsághelyzet lenne, Európa közlekedési hálózata nem biztos, hogy képes lenne kiszolgálni a szükséges katonai mozgásokat.
Nem légiriadó, nem parlamenti vita, nem szalagcímes pánikkeltés – hanem egy jól dokumentált jelentés Brüsszelből. Az Európai Bizottság közlekedési biztosa nyíltan beszélt arról, hogy az uniós tagállamok többsége békeidős infrastrukturális rendszerre rendezkedett be, amely nem feltétlenül képes gyors és hatékony katonai logisztikára.
A közúti és vasúti hálózat kiválóan kiszolgálja a polgári forgalmat, de sok helyen nem alkalmas arra, hogy nehézgépes haditechnikai eszközöket szállítson, vagy sürgős katonai műveleteket biztosítson.
Békeidőben épített világ
A háború nem kívánt forgatókönyv – de az Ukrajna ellen indított támadás óta az EU-n belül is világossá vált, hogy készen kell állni a rendkívüli helyzetekre is. Ez nem egyenlő a militarizálással. Ez az infrastruktúra korszerűsítéséről szól.
A jelenlegi közlekedési rendszer számos tagállamban – beleértve a közép-kelet-európai régiót is – elsősorban a mindennapi áruforgalomra és személyszállításra optimalizált. A nehéz katonai járművek súlyát, szélességét, gyorsaságát sok híd, út vagy pálya nem tudná biztonsággal kiszolgálni.
Az Európai Bizottság ezért 17 milliárd eurós beruházási csomagot irányoz elő, amely célzottan ezekre az infrastruktúrákra koncentrál.
Nem rólunk szól – de ránk is vonatkozik
A jelentés nem egyes országokat kritizál, hanem teljes uniós mintázatra mutat rá. A kérdés így nem az, hogy „egy adott tagállam képes-e mozgósítani”, hanem az: összehangolható-e Európa logisztikája egy sürgős, közös fellépés esetén?
Ez egyben azt is jelenti, hogy minden tagállam – köztük Magyarország is – része egy olyan hálózatnak, amelyben közös felelősség a fejlesztés. A cél nem csupán katonai. Az erősebb hidak, korszerűsített pályák, többcélú szállítási folyosók a gazdasági stabilitást is támogatják, békeidőben is.
A béke ára: felkészültség
A közlekedéspolitikai jelentés egyértelmű tanulsága: a békét nem csak diplomáciával, hanem működő logisztikával is fenntartjuk. Nem azért kell megerősíteni az utakat, hogy háború legyen – hanem azért, hogy ha bármi történik, ne legyen bénultság.
Európa nemcsak értékeket, hanem felelősséget is közösen visel. Most a biztonságot nem hadüzenetek, hanem kilenc méter széles úttestek és teherbíró hidak garantálják.
Ez tehát nem vád senki ellen – hanem egy felhívás mindannyiunknak. A kérdés nem az, hogy készen állunk-e a háborúra. Hanem az, hogy készen állunk-e megvédeni, amit békében felépítettünk.