Nemzetközi sikerrel zárult az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vezette „Operation NOXIA II” művelet, amelyben negyven ország vámhatósága lépett fel közösen az illegális és veszélyes áruk – köztük hamis cigaretták, mérgező hulladékok és kábítószer-alapanyagok – kereskedelme ellen. Az Ázsia–Európa térséget érintő akció példátlan együttműködést hozott, és egyértelmű üzenetet küldött: az Európai Unió és partnerei készek összehangoltan fellépni a határokon átnyúló bűnözés visszaszorításáért.

Történelmi megállapodás született Dél-Koreában: Donald Trump amerikai és Xi Jinping kínai elnök személyes találkozójukon megegyeztek a ritkaföldfémek exportjának fenntartásáról és a kölcsönös vámtarifák csökkentéséről. Az egyezség egyelőre ideiglenes, de szakértők szerint új fejezetet nyithat a világkereskedelemben – és enyhítheti az elmúlt években fokozódó amerikai–kínai feszültséget, amely az egész világgazdaságra, így Európára és Magyarországra is kihatott.

Az IATA vezetője szerint az Európai Unió fenntartható repülőüzemanyagokra vonatkozó új szabályozása nem a zöld átállást, hanem a nagyvállalatok profitját szolgálja. A légiközlekedési szövetség úgy véli, a rendszer torzítja a piacot és aránytalan terheket ró a légitársaságokra, miközben a helyi SAF-termelés továbbra sem kap elegendő támogatást.

Kaposváron nyílt meg a „Magyarul Európában!” vándorkiállítás, amely a magyar nyelv 1100 éves európai jelenlétét és az ország 20 éves uniós tagságát mutatja be.

Október 12-től életbe lépett az Európai Unió új Belépés/Kilépés Rendszere (EES), amely az unión kívüli állampolgárokról elektronikus adatokat rögzít belépéskor és kilépéskor. A rendszer célja a határellenőrzés megerősítése, az illegális tartózkodások csökkentése és a bevándorlási folyamatok gyorsabb, átláthatóbb kezelése.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország nem tervezi az euró bevezetését. A miniszterelnök szerint az EU jelenlegi helyzete bizonytalan, és a közösség belső kohéziója veszélybe kerülhet.

Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke legutóbbi közösségi bejegyzésében ismét az európai és amerikai vezetőket tette felelőssé az ukrajnai háború elhúzódásáért.

Washington–Brüsszel, 2025. július – Donald J. Trump, az Egyesült Államok újraválasztott, jelenlegi elnöke szerint az Európai Unió egy nemrég megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodás során vállalta, hogy a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket. Az ígéret célja Trump szerint az volt, hogy az EU elkerülje az amerikai vámemeléseket, és biztosítsa a kiegyensúlyozottabb transzatlanti kereskedelmet.

Az Európai Unió csendes, de határozott hangon figyelmeztetett: ha ma válsághelyzet lenne, Európa közlekedési hálózata nem biztos, hogy képes lenne kiszolgálni a szükséges katonai mozgásokat.

Az Európai Unió sosem volt katonai szövetség. Az egysége gazdasági alkukra és politikai szándéknyilatkozatokra épül. De vajon képes-e egységes tárgyalófélként fellépni egy olyan szereplővel szemben, aki minden egyes nap újratervezi a tárgyalási kereteket?

A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulását egyre nagyobb figyelem övezi, különösen az orosz–kínai együttműködés és annak esetleges európai következményei miatt. A kérdés, hogy valóban szövetségről van-e szó, illetve mennyire reális egy orosz katonai akció a NATO határain belül, komoly szakmai vitákat vált ki.

Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.