Washington–Brüsszel, 2025. július – Donald J. Trump, az Egyesült Államok újraválasztott, jelenlegi elnöke szerint az Európai Unió egy nemrég megkötött kétoldalú kereskedelmi megállapodás során vállalta, hogy a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket. Az ígéret célja Trump szerint az volt, hogy az EU elkerülje az amerikai vámemeléseket, és biztosítsa a kiegyensúlyozottabb transzatlanti kereskedelmet.

Az Európai Unió csendes, de határozott hangon figyelmeztetett: ha ma válsághelyzet lenne, Európa közlekedési hálózata nem biztos, hogy képes lenne kiszolgálni a szükséges katonai mozgásokat.

Az Európai Unió sosem volt katonai szövetség. Az egysége gazdasági alkukra és politikai szándéknyilatkozatokra épül. De vajon képes-e egységes tárgyalófélként fellépni egy olyan szereplővel szemben, aki minden egyes nap újratervezi a tárgyalási kereteket?

A nemzetközi biztonságpolitikai helyzet alakulását egyre nagyobb figyelem övezi, különösen az orosz–kínai együttműködés és annak esetleges európai következményei miatt. A kérdés, hogy valóban szövetségről van-e szó, illetve mennyire reális egy orosz katonai akció a NATO határain belül, komoly szakmai vitákat vált ki.

Brüsszel a szó szoros és átvitt értelmében is Európa középpontja. Miközben az uniós döntéshozók Ukrajna csatlakozási tárgyalásait sürgetik és a háború árnyékában navigálnak, Belgium maga is politikai átrendeződésen megy keresztül. Eközben új geopolitikai válságok is fenyegetik az európai egységet – Irán és Izrael konfliktusa, valamint az LMBTQ-jelkép társadalmi szerepe körüli viták is ide ékelődnek.