Moszkvában tartotta meg hagyományos év végi sajtótájékoztatóját Vlagyimir Putyin orosz elnök, amelyen ismét határozott álláspontot képviselt az ukrajnai háború kérdésében. Az államfő világossá tette: Oroszország nem változtat céljain, a katonai műveletek addig folytatódnak, amíg az általa kitűzött hadicélokat el nem érik.

Franciaország és több nyugati állam intenzív diplomáciai egyeztetéseket indított annak érdekében, hogy béketárgyalásokhoz ültessék Oroszországot és Ukrajnát, ám Kijev továbbra is több kulcskérdésben hajthatatlan, ami nehezíti a rendezési erőfeszítéseket.

Az emberiség újra a csillagok felé fordul, de a világűr feletti uralom kérdése ma már kevésbé együttműködésről, sokkal inkább versengésről szól. A NASA és több más vezető űrügynökség részvételével újra fellángolt az űrverseny, amelynek középpontjában ezúttal a Hold körüli stratégiai jelenlét és a jövő űriparának kialakítása áll.

Az Egyesült Államok új szankciócsomagra készül Oroszországgal szemben, amely büntetővámokkal sújtaná az orosz energiát vásárló országokat, miközben Ukrajna megszállt területein két hőerőmű felrobbantása súlyos áramkimaradásokat okozott, tovább élezve a háború energiafrontját.

Ukrajna több térségét újabb orosz rakétatámadások érték pénteken. A hatóságok szerint civil létesítmények is megsérültek, több helyen akadozik az áram- és vízellátás. Az ENSZ figyelmeztetett: a tél közeledtével súlyosbodhat a humanitárius helyzet.

Lengyelország élesen figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne lépje át légterét a Trump–Putyin budapesti csúcstalálkozó előtt. A bejelentés újabb diplomáciai hullámokat vetett az Európai Unióban.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Egyetlen éjszaka alatt 103 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem – a konfliktus újabb digitális frontja ezzel megnyílt az égen. A támadások nemcsak a hadszíntér feletti ellenőrzést rajzolják át, hanem a háború jövőjét is: a technológiai fölény most már nem a tankok, hanem a mikroprocesszorok csatájában dől el.

Kijev és Washington között tovább folytatódnak a tárgyalások Ukrajna légvédelmének és haderejének fejlesztéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az elmúlt napokban két alkalommal is egyeztetett Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével. A megbeszélések középpontjában a hosszú hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták lehetséges átadása állt.

Vjacseszlav Volodin, az orosz Állami Duma elnöke legutóbbi közösségi bejegyzésében ismét az európai és amerikai vezetőket tette felelőssé az ukrajnai háború elhúzódásáért.

Orbán Viktor a "Harcosok órája" című műsorban adott interjút, ahol a Szőlő utcai botrányról, az ellenzékről, valamint Ukrajna és Oroszország helyzetéről beszélt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány "soha senkit nem vádolt bűncselekmény elkövetésével", és a stabilitásra, valamint a törvények tiszteletben tartására helyezi a hangsúlyt.

Külföldi sajtójelentések szerint szeptember 13-án hajnalban dróntámadás érte az oroszországi Baskírföld központjában, Ufában működő Bashneft–Novoil olajfinomítót. A Reuters és a Guardian beszámolói alapján legalább két pilóta nélküli eszköz közelítette meg az üzemet, amelyek közül az egyik becsapódott a létesítmény területén, tűz keletkezett, a másikat a helyi légvédelem próbálta megsemmisíteni.