Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

Az Egyesült Államok egyértelmű jelzést adott: várja, hogy Magyarország lépéseket tegyen az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentésére. A kérdés most az, mennyire és milyen tempóban tud reagálni a kormány a külső nyomásra – illetve milyen belső érdekek állnak a háttérben.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

A Hamasz átadta az utolsó magyar túszt, a 46 éves Omri Mirant, akit a Vöröskereszt vett át a Gázai övezetben – jelentette be hétfőn a magyar kormány. A magyar születésű édesanyától származó, izraeli–magyar kettős állampolgár férfi több mint tizenegy hónapig volt fogságban. A külügyminiszter szerint ezzel lezárult a magyar túszügy, és minden érintett biztonságban van.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított Magyarországgal kapcsolatban, miután felmerültek kémkedési vádak. Az ügy célja az EU belső biztonságának ellenőrzése és a teljes átláthatóság biztosítása, miközben a magyar kormány kész együttműködni a vizsgálattal.

Izrael és a Hamász történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely a közel-keleti konfliktus egyik legfontosabb fordulópontját jelenti. A béketerv első szakasza túszok szabadon bocsátását, izraeli csapatkivonásokat és tűzszünetet tartalmaz, megteremtve a reményt a tartós rendezés irányába.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon egyeztettek, majd egy nappal később Trump a Fehér Házban Recep Tayyip Erdogan török államfővel közös sajtótájékoztatón nyilvánosan is beszélt a témáról. Az ügy középpontjában Magyarország orosz energiafüggősége és a geopolitikai nyomás áll.

Mahmud Abbas, a Palesztin Hatóság elnöke történelmi felszólítással fordult a nemzetközi közösséghez: Hamasnak le kell tennie a fegyvert, hogy megnyíljon az út egy demilitarizált palesztin állam előtt. A kijelentés az ENSZ-közgyűlés idején hangzott el, amikor több nyugati ország hivatalosan ismerte el Palesztinát, új fejezetet nyitva a közel-keleti diplomáciában.