Washington – Donald Trump amerikai elnök egy nyilvános megszólalásában arról beszélt, hogy egy fegyveres konfliktus lehetősége Valencia térségében nem zárható ki, ugyanakkor hangsúlyozta: az Egyesült Államok részéről ez nem tekinthető elsődleges stratégiai célnak.

Az európai vezetők egyértelmű üzenetet küldtek: nem kívánják kiélezni a feszültséget Washingtonnal az ukrajnai béketerv ügyében, ugyanakkor nem zárják ki, hogy önálló stratégiai irányt alakítsanak ki, ha az amerikai javaslat elfogadhatatlan feltételeket tartalmazna. A háttérben egyre világosabbá válik: Európa megpróbálná elkerülni a diplomáciai törésvonalakat, de a tartaléktervek már készülnek.

Franciaország és több nyugati állam intenzív diplomáciai egyeztetéseket indított annak érdekében, hogy béketárgyalásokhoz ültessék Oroszországot és Ukrajnát, ám Kijev továbbra is több kulcskérdésben hajthatatlan, ami nehezíti a rendezési erőfeszítéseket.

Magyarország a friss ukrán korrupciós botrányokra hivatkozva az uniós támogatások azonnali felfüggesztését sürgeti, ami újabb komoly feszültséget okoz Brüsszelben — a decemberi döntések így könnyen megtorpanhatnak.

Washington új, 28 pontból álló béketerve példátlan nyomást helyez Zelenskyyre: míg az USA jelentős ukrán engedményeket vár és sürgeti a döntést, addig Kijev lakossága határozottan elutasítja a javaslatot – és az amerikai fél szerint ez még nem is a végső ajánlat.

Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

Az Egyesült Államok egyértelmű jelzést adott: várja, hogy Magyarország lépéseket tegyen az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentésére. A kérdés most az, mennyire és milyen tempóban tud reagálni a kormány a külső nyomásra – illetve milyen belső érdekek állnak a háttérben.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

A Hamasz átadta az utolsó magyar túszt, a 46 éves Omri Mirant, akit a Vöröskereszt vett át a Gázai övezetben – jelentette be hétfőn a magyar kormány. A magyar születésű édesanyától származó, izraeli–magyar kettős állampolgár férfi több mint tizenegy hónapig volt fogságban. A külügyminiszter szerint ezzel lezárult a magyar túszügy, és minden érintett biztonságban van.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított Magyarországgal kapcsolatban, miután felmerültek kémkedési vádak. Az ügy célja az EU belső biztonságának ellenőrzése és a teljes átláthatóság biztosítása, miközben a magyar kormány kész együttműködni a vizsgálattal.

Izrael és a Hamász történelmi jelentőségű megállapodást írt alá, amely a közel-keleti konfliktus egyik legfontosabb fordulópontját jelenti. A béketerv első szakasza túszok szabadon bocsátását, izraeli csapatkivonásokat és tűzszünetet tartalmaz, megteremtve a reményt a tartós rendezés irányába.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon egyeztettek, majd egy nappal később Trump a Fehér Házban Recep Tayyip Erdogan török államfővel közös sajtótájékoztatón nyilvánosan is beszélt a témáról. Az ügy középpontjában Magyarország orosz energiafüggősége és a geopolitikai nyomás áll.