Megosztás az X-en
Az európai vezetők egyértelmű üzenetet küldtek: nem kívánják kiélezni a feszültséget Washingtonnal az ukrajnai béketerv ügyében, ugyanakkor nem zárják ki, hogy önálló stratégiai irányt alakítsanak ki, ha az amerikai javaslat elfogadhatatlan feltételeket tartalmazna. A háttérben egyre világosabbá válik: Európa megpróbálná elkerülni a diplomáciai törésvonalakat, de a tartaléktervek már készülnek.
Óvatos diplomácia, feszült háttérben
Az elmúlt hetek során több európai fővárosban is felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a transzatlanti egység megőrzése kulcsfontosságú. Brüsszel, Párizs és Berlin egyaránt jelezte:
Európa nem érdekelt az Egyesült Államokkal való konfrontációban.
A vezetők hangsúlyozzák:
az ukrajnai helyzet rendezése csak közös nyugati fellépéssel lehet sikeres.
Mégis, a hivatalos nyugalom mögött feszült diplomáciai tárgyalások zajlanak. Európai tisztviselők szerint a Washington által körvonalazott béketerv több pontja olyan feltételeket tartalmazhat, amelyeket a kontinens kulcsállamai nem tudnának támogatni. A félelem egyre erősebb: egy túlzottan amerikai fókuszú rendezési javaslat hosszú távon Európa biztonsági érdekeit áshatná alá.
Egyre többen beszélnek B-tervről
Miközben kifelé minden szereplő az egység fontosságát hangsúlyozza, több nyugat-európai politikus már nyíltan utal arra, hogy szükség lehet egy saját, európai vezetéssel kialakított béketervre. A háttérbeszélgetések szerint ez a B-terv abban az esetben léphetne életbe, ha az amerikai elképzelés olyan kompromisszumokra épülne, amelyeket az európai kormányok nem tartanak vállalhatónak.
A forgatókönyv lényege: Európa önállóbban határozná meg Ukrajna jövőbeni biztonsági környezetét, a háború utáni újjáépítést, valamint az Oroszországgal kapcsolatos garanciákat. Több vezető diplomata szerint egy ilyen lépés nem a szakítást, hanem „az európai érdekek világosabb képviseletét” jelentené.
Mitől tartanak Európában?
A fő aggodalom az, hogy az amerikai béketerv olyan területi vagy biztonsági engedményeket kényszeríthetne ki, amelyeket Európa közvetlen szomszédsága miatt sokkal kockázatosabbnak tart. Míg az USA távolabbról szemléli a konfliktust, az európai államoknak az esetleges új feszültségek, menekültmozgások, gazdasági következmények és katonai veszélyek közvetlenül érintenék mindennapjait.
Emellett az sem titok, hogy az EU országai szeretnék elkerülni, hogy az ukrajnai rendezés Washington—Moszkva tengelyen dőljön el, Európa legfontosabb szereplőinek bevonása nélkül.
Egység nyilvánosan — óvatos távolságtartás a háttérben
Nyilvánosan továbbra is minden vezető a transzatlanti egység megőrzését hangsúlyozza. A hivatalos kommunikációban az üzenet egyszerű: Európa és az Egyesült Államok együtt, összehangoltan kíván előre lépni a béke érdekében.
A háttérben azonban egyre több diplomata fogalmaz meg feltételeket.
Ha Washington végleges javaslata nem illeszkedik Európa biztonsági és stratégiai érdekeihez, akkor elindulhat egy párhuzamos európai békekezdeményezés — akár csendes, akár intézményesített formában.
A következő hetek döntik el a folyamat irányát
A helyzet dinamikusan változik: az európai tanácskozások, kétoldalú egyeztetések és amerikai tárgyalások eredményei határozzák meg, merre fordul a folyamat. Abban azonban egyetértés mutatkozik: Európa nem kívánja elengedni Washington kezét — de nem akar feltétlenül minden árat megfizetni sem.
Ha az amerikai béketerv kedvezőtlen, Európa kész lehet a saját útját járni. Ha viszont sikerül közös nevezőt találni, a transzatlanti együttműködés megerősödve léphet tovább. A döntések hete következik.
A kép szemléltető jellegű.