Két ellentétes politikai rendezvény zajlott párhuzamosan Budapesten, ahol több tízezer ember vonult az utcákra. A kormány és az ellenzék hívei egyszerre demonstráltak, jelezve a növekvő politikai feszültséget a 2026-os választások közeledtével.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen, amelyek Magyarország energiabiztonságát is érintik. Orbán Viktor szerint az ország nem engedheti meg magának az energiaellátás leállását, ezért alternatív megoldásokat keres a szankciók hatásainak enyhítésére.

Lengyelország élesen figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne lépje át légterét a Trump–Putyin budapesti csúcstalálkozó előtt. A bejelentés újabb diplomáciai hullámokat vetett az Európai Unióban.

Orbán Viktor ismét a béke fontosságát hangsúlyozta, miközben Budapest a világ figyelmének középpontjába kerülhet: a magyar főváros adhat otthont a tervezett Trump–Putyin csúcstalálkozónak. A miniszterelnök szerint „a háborút csak békével lehet megállítani” – kijelentése új fejezetet nyithat Magyarország diplomáciai szerepvállalásában.

Orbán Viktor október 23-án 13 órakor a Kossuth téren mond beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett állami ünnepségen. A nap reggel 9-kor zászlófelvonással kezdődik, az érdeklődők pedig idén is ingyenesen látogathatják a Terror Háza Múzeum és az Országház kiállításait.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország nem tervezi az euró bevezetését. A miniszterelnök szerint az EU jelenlegi helyzete bizonytalan, és a közösség belső kohéziója veszélybe kerülhet.

A koppenhágai EU-csúcson éles viták zajlanak Ukrajna jövőjéről és az európai biztonságról. Orbán Viktor szerint a tárgyalásokon olyan javaslatok kaptak hangsúlyt, amelyek szerinte a háború eszkalációját kockáztatják. Az orosz vagyon felhasználása, Ukrajna EU-csatlakozásának gyorsítása és a fegyverszállítások finanszírozása került középpontba.

Orbán Viktor a "Harcosok órája" című műsorban adott interjút, ahol a Szőlő utcai botrányról, az ellenzékről, valamint Ukrajna és Oroszország helyzetéről beszélt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány "soha senkit nem vádolt bűncselekmény elkövetésével", és a stabilitásra, valamint a törvények tiszteletben tartására helyezi a hangsúlyt.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon egyeztettek, majd egy nappal később Trump a Fehér Házban Recep Tayyip Erdogan török államfővel közös sajtótájékoztatón nyilvánosan is beszélt a témáról. Az ügy középpontjában Magyarország orosz energiafüggősége és a geopolitikai nyomás áll.

Október 23-a hosszú ideje a magyar politikai élet egyik legfontosabb szimbolikus napja. A rendszerváltás óta a pártok rendre ehhez a dátumhoz kötik legnagyobb tömegrendezvényeiket, politikai üzeneteiket és erődemonstrációikat. Idén különösen feszültnek ígérkezik az ünnep: Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a kormány egyik legmarkánsabb kihívója egyaránt országos mozgósításra készül.

Donald Trump amerikai elnök az ENSZ-közgyűlés keretében tartott ukrán–amerikai találkozón kijelentette: Orbán Viktor barátja, de szerinte képes lenne rávenni Magyarországot, hogy leálljon az orosz energiaimporttal. A kijelentés azonnal nagy figyelmet kapott, hiszen Magyarország évek óta erősen függ az orosz gáztól és olajtól. A kérdés most az: mennyire reális Trump vállalása, és milyen lépések kellenének ahhoz, hogy valóban megszűnjön a függőség?

Sajtóinformációk szerint Orbán Viktor miniszterelnök a balatonfüredi frakcióülésen úgy fogalmazott: „a nyarat a párt nyerte meg”. A kijelentést közvélemény-kutatásokra és elemzésekre alapozta, amelyek a kormányfő szerint a Fidesz erősödését mutatják a politikai mezőnyben.