Gyerekként először nem könyv formájában találkoztam Isaac Asimovval. Nem a „Robottörténetek” vagy az „Alapítvány” első lapjai ragadtak meg, hanem egy filmélmény. Talán a Kétszáz éves ember, talán a Én, a robot – már nem is tudom pontosan. De azt tudom, hogy ott, a moziterem félhomályában, valami különleges dolog történt. Nem csak egy sci-fit néztem. Egy világba csöppentem, ahol a tudomány volt a hős, az emberiség pedig nem pusztán sodródott a jövővel, hanem formálta is azt – felelősséggel, kérdésekkel, kételyekkel.

Van valami hátborzongatóan őszinte abban, amikor egy film nem próbál okosabbnak tűnni nálunk, hanem hagyja, hogy mi érezzünk, kérdezzünk, bizonytalanodjunk. A Netflix legújabb bemutatója, a Vad természet (2025) pontosan ilyen. Nincs benne harsány zene, világmegváltó monológ vagy kézen fogva vezetett fordulat. Csak az erdő. A maga törvényeivel. És egy halott nővel.

Miközben a világ egyre inkább küzd az energiabiztonság, a klímaváltozás és a technológiai átállás kihívásaival, egy korábban félreállított ötlet újra reflektorfénybe került: a kis moduláris atomerőművek, azaz SMR-ek. Kicsik, de nem jelentéktelenek – és egyre többen hisznek abban, hogy ezek az újgenerációs reaktorok lehetnek a jövő energiarendszereinek kulcsai.

Írni veszélyes lett. Nem a szó hagyományos értelmében. Nem arról van szó, hogy valaki rossz kritikát kap, vagy nem olvassák. Hanem arról, hogy egy mondatért, egy gondolatért, egy bejegyzésért éveket lehet kapni – börtönben, táborban, távollétben. És nem a 20. századi Szovjetunióban, hanem most. Ma.

Magyarország és Lengyelország történelmi barátsága újabb próbát él át: Varsó véglegesen visszahívta budapesti nagykövetét, ezzel látványosan visszaminősítve a kétoldalú kapcsolatokat.

Miközben a világ figyelme Ukrajnára és Gázára összpontosul, egy másik konfliktuszóna újra felizzott – szinte észrevétlenül. Izrael légiereje célzott támadásokat hajtott végre a szíriai főváros, Damaszkusz központi védelmi létesítményei ellen, a hírek szerint nemcsak katonai, hanem kormányzati épületek is károkat szenvedtek.

Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke és jelenlegi elnökjelöltje váratlan stratégiával állt elő az ukrajnai háború ügyében: az USA kész Patriot légvédelmi rendszereket és más fejlett fegyvereket szállítani Ukrajnának – ám a teljes költséget az Európai Uniónak kell állnia. A bejelentés újabb fordulatot jelent az Egyesült Államok háborús szerepvállalásában, és komoly diplomáciai feszültséget vetít előre Brüsszel és Washington között.

2025 júliusában elment egy olyan ember, akit sokan ismertünk – ha máshonnan nem, a tévéből, a plakátokról, vagy éppen színes, gyakran vitatott közéleti szerepvállalásai révén. Schmuck Andor halála egy korszak lezárását is jelenti: egy olyan korszakét, ahol a politika és a celebvilág határai időnként elmosódtak, és ahol egy ember szinte saját magát formálta márkává.

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, újabb meglepő lépésre szánta el magát: közösségi oldalán, az X-en (korábban Twitter) bejelentette, hogy megalapította saját politikai pártját, America Party néven. A bejelentés az amerikai politikai paletta újrarendezését vetíti előre – legalábbis első pillantásra. Ám a látványos közlemény mögött egyelőre nincs hivatalos nyom.

Ha valaki azt hitte, hogy Emmanuel Macron a diplomácia nyelvén fogja elintézni Donald Trump legújabb húzását, annak most csalódnia kell. A francia elnök ugyanis nem kertelt: szerinte az amerikai vámháborús fenyegetés durva támadás Európa ellen – és most eljött az ideje, hogy az öreg kontinens ne csak nézze, hanem vissza is vágjon.

A legtöbben, amikor félvezetőkről, chipekről vagy technológiai innovációról olvasunk, a jövőbe tekintünk: gyorsabb telefonok, okosabb autók, még kompaktabb gépek. De most egy olyan problémára bukkantam, ami sokkal kevésbé látványos, mégis az egész iparág alapjait rengetheti meg. És őszintén: megdöbbentett.