Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök washingtoni megbeszélését követően az Egyesült Államok egyéves mentességet adott Magyarországnak az orosz olaj- és gázipari szankciók alól. A megállapodás új fejezetet nyithat a magyar–amerikai gazdasági és energetikai kapcsolatokban.

Október 31-én hivatalosan is lezárult a viharjelzési szezon a magyarországi tavakon. A meteorológiai szolgálat szerint az idei év az egyik legaktívabb időszak volt, a Balatonon és a Velencei-tavon több száz riasztást adtak ki a nyári hónapokban.

Történelmi megállapodás született Dél-Koreában: Donald Trump amerikai és Xi Jinping kínai elnök személyes találkozójukon megegyeztek a ritkaföldfémek exportjának fenntartásáról és a kölcsönös vámtarifák csökkentéséről. Az egyezség egyelőre ideiglenes, de szakértők szerint új fejezetet nyithat a világkereskedelemben – és enyhítheti az elmúlt években fokozódó amerikai–kínai feszültséget, amely az egész világgazdaságra, így Európára és Magyarországra is kihatott.

Szeptemberben mérséklődött Magyarország külkereskedelmi többlete: az aktívum 589 millió euróra csökkent, mivel az import gyorsabban nőtt, mint az export. A gyengébb forint és az emelkedő energiaárak tovább terhelték a külkereskedelmi mérleget.

Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

Az Aldi újabb lépést tett digitális stratégiájának megvalósításában: Magyarországon is bővíti online élelmiszer- és háztartási kiszállítási szolgáltatását. A cél nem csupán a kényelmesebb vásárlás, hanem az európai piacokon való további terjeszkedés erősítése.

Az Egyesült Államok egyértelmű jelzést adott: várja, hogy Magyarország lépéseket tegyen az orosz olaj- és gázfüggőség csökkentésére. A kérdés most az, mennyire és milyen tempóban tud reagálni a kormány a külső nyomásra – illetve milyen belső érdekek állnak a háttérben.

A parlament újabb fél évvel, 2026. május 13-ig meghosszabbította az állami veszélyhelyzetet Magyarországon. A döntés lehetővé teszi a kormánynak, hogy továbbra is rendeleti úton hozzon intézkedéseket – ami a közelgő választások miatt különösen nagy politikai visszhangot váltott ki.

Két ellentétes politikai rendezvény zajlott párhuzamosan Budapesten, ahol több tízezer ember vonult az utcákra. A kormány és az ellenzék hívei egyszerre demonstráltak, jelezve a növekvő politikai feszültséget a 2026-os választások közeledtével.

Az Európai Bizottság új dohányipari szabályozása komoly hatással lehet Magyarországra is. A javaslat a nikotinpárnákat a hagyományos dohánytermékekkel azonos szigor alá vonná, ami veszélybe sodorhatja a Pécsen működő, világszinten is jelentős svéd–magyar gyártóközpont jövőjét és a hazai beruházások megtérülését.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen, amelyek Magyarország energiabiztonságát is érintik. Orbán Viktor szerint az ország nem engedheti meg magának az energiaellátás leállását, ezért alternatív megoldásokat keres a szankciók hatásainak enyhítésére.

Az október 23-i nemzeti ünnep újabb boltzárat hoz, és ez csak a kezdet: karácsonykor, sőt 2026-ban is számos munkaszüneti napon maradnak zárva az üzletek. A szakértők szerint előrelátás nélkül könnyen kellemetlen meglepetés érheti a vásárlókat.