Két ellentétes politikai rendezvény zajlott párhuzamosan Budapesten, ahol több tízezer ember vonult az utcákra. A kormány és az ellenzék hívei egyszerre demonstráltak, jelezve a növekvő politikai feszültséget a 2026-os választások közeledtével.

Az Európai Bizottság új dohányipari szabályozása komoly hatással lehet Magyarországra is. A javaslat a nikotinpárnákat a hagyományos dohánytermékekkel azonos szigor alá vonná, ami veszélybe sodorhatja a Pécsen működő, világszinten is jelentős svéd–magyar gyártóközpont jövőjét és a hazai beruházások megtérülését.

Az Egyesült Államok új szankciókat vezetett be az orosz olajipar ellen, amelyek Magyarország energiabiztonságát is érintik. Orbán Viktor szerint az ország nem engedheti meg magának az energiaellátás leállását, ezért alternatív megoldásokat keres a szankciók hatásainak enyhítésére.

Az október 23-i nemzeti ünnep újabb boltzárat hoz, és ez csak a kezdet: karácsonykor, sőt 2026-ban is számos munkaszüneti napon maradnak zárva az üzletek. A szakértők szerint előrelátás nélkül könnyen kellemetlen meglepetés érheti a vásárlókat.

Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország a teljes erővel dolgozik a „14. havi” nyugdíj bevezetésén. A választások előtt ígért kiegészítés költsége mintegy 1,6 milliárd dollár, rövid távon támogatja a nyugdíjasok fogyasztását, de hosszú távon komoly pénzügyi kockázatokat rejthet az államháztartás számára.

Orbán Viktor ismét megerősítette, hogy Magyarország nem tervezi az euró bevezetését. A miniszterelnök szerint az EU jelenlegi helyzete bizonytalan, és a közösség belső kohéziója veszélybe kerülhet.

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított Magyarországgal kapcsolatban, miután felmerültek kémkedési vádak. Az ügy célja az EU belső biztonságának ellenőrzése és a teljes átláthatóság biztosítása, miközben a magyar kormány kész együttműködni a vizsgálattal.

Magyarország hosszú távú LNG-szerződést kötött a francia Engie-vel, évente 400 millió köbméter cseppfolyósított földgázt vásárolva. A horvátországi Krk-terminálon keresztül érkező gáz az ország éves fogyasztásának mintegy 5 százalékát fedezi, hozzájárulva az orosz energiafüggőség csökkentéséhez és az ellátásbiztonság növeléséhez.

A magyar kormány új zöldenergia-stratégiát jelentett be, amelynek célja, hogy 2035-re az ország villamosenergia-termelésének 60 százalékát megújuló forrásokból biztosítsa. A program jelentős beruházásokat ígér nap- és szélenergia, valamint energiatárolás terén, miközben munkahelyeket teremt és erősíti az ország energetikai függetlenségét.

Magyarország újabb frontot nyitott az Ukrajnával zajló politikai vitában: a kormány 12 ukrán hírportált blokkolt válaszként arra, hogy Kijev korábban magyar nyelvű oldalakat tiltott le. A lépés egyértelmű üzenet – az információs háború most már a képernyőkön zajlik.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon egyeztettek, majd egy nappal később Trump a Fehér Házban Recep Tayyip Erdogan török államfővel közös sajtótájékoztatón nyilvánosan is beszélt a témáról. Az ügy középpontjában Magyarország orosz energiafüggősége és a geopolitikai nyomás áll.

Az Európai Unió új terheket kíván róni Magyarországra az orosz olaj kivezetésének felgyorsításával és különadók bevezetésével, ami jelentős gazdasági és politikai feszültségeket generálhat az országban, miközben a magyar kormány a lakosság védelmére és az energiaárak stabilizálására törekszik.