Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken egyértelművé tette, hogy Moszkva nem kíván tárgyalni az Ukrajna területén kialakítandó úgynevezett biztonsági övezetről. Az orosz vezetés szerint a határ mentén tervezett, 660 kilométer hosszú ütközőzóna jelentős része már orosz ellenőrzés alatt áll. Eközben Putyin újabb kérdést zárt ki a lehetséges békeegyeztetésekből, XIV. Leó pápa telefonon fordult hozzá, hogy humanitárius tűzszünetet kérjen a súlyos ellátási válsággal küzdő, orosz megszállás alatt álló ukrajnai Oleski városában. A Kreml jelezte, hogy kész együttműködni a vatikáni kezdeményezés megvalósításában.
Vlagyimir Putyin pénteken katonai egyenruhában, egy katonai vezetési ponton tett látogatásán beszélt az orosz–ukrán határ mentén kialakítandó biztonsági övezetről. Az orosz elnök szerint a hadsereg feladata nem csupán az volt, hogy kiszorítsa az ukrán erőket az oroszországi Kurszk térségéből, hanem az is, hogy a határ ukrán oldalán olyan területet vonjon ellenőrzése alá, amely Moszkva szerint hosszú távon biztosítja az orosz határ menti régiók védelmét.
Putyin kijelentette, hogy ezt a kérdést nem kívánja a jövőbeni béketárgyalások részévé tenni. Az orosz elnök az intézkedést az ukrán hadsereg 2024-ben kezdődött kurszki hadműveletével indokolta, és úgy fogalmazott, hogy az orosz fegyveres erők sikeresen hajtják végre a biztonsági övezet kialakítására vonatkozó feladatot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a tervezett övezet hosszát 660 kilométerben határozta meg, és azt állította, hogy annak mintegy 70 százaléka már orosz ellenőrzés alatt áll. A Reuters beszámolója szerint az orosz vezetés ezeket az adatokat hivatalos álláspontként közölte, az ellenőrzött terület nagyságát azonban független forrásból egyelőre nem sikerült megerősíteni.
A bejelentés politikai jelentősége túlmutat a határ menti katonai műveleteken. Moszkva ugyanis egy olyan, nemzetközileg elismert ukrán területeket érintő követelést kíván előre kizárni a tárgyalásokból, amelynek rendezése egy esetleges békemegállapodás során alapvető kérdés lehet. Az orosz álláspont tovább szűkítheti a diplomáciai mozgásteret, miközben a háború lezárásáról folytatott nemzetközi egyeztetések továbbra sem hoztak átfogó megállapodást.
XIV. Leó pápa személyesen fordult Putyinhoz
Ugyanezen a napon a Vatikán bejelentette, hogy XIV. Leó pápa telefonon beszélt az orosz elnökkel. A kedden végrehajtott tüdőműtétje után a római Gemelli-kórházban lábadozó egyházfő a dél-ukrajnai, orosz ellenőrzés alatt álló Oleski városának humanitárius helyzetét helyezte a megbeszélés középpontjába. A Szentszéki Sajtóiroda tájékoztatása szerint a pápa mély aggodalmát fejezte ki a városban élő civilek helyzete miatt, és tűzszünetet sürgetett annak érdekében, hogy élelmiszert és gyógyszereket juttathassanak a lakossághoz, valamint lehetővé váljon a távozni kívánó emberek önkéntes és biztonságos evakuálása.
A Herszon térségében található Oleski a háború előtt mintegy 24 ezer lakosú település volt. Danielle Bell, az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője szerint jelenleg körülbelül 1700 ember él a városban, köztük 47 gyermek. Az élelmiszer- és gyógyszerellátás súlyos nehézségekkel küzd, a fegyveres harcok pedig jelentősen korlátozzák a civilek biztonságos mozgását.
A város helyzetével kapcsolatban Moszkva és Kijev egymást vádolja a humanitárius szállítások akadályozásával. Az orosz vezetés elismerte az ellátási problémák súlyosságát, ugyanakkor az ukrán felet tette felelőssé a kialakult helyzetért. A felelősség pontos megoszlását függetlenül nem sikerült tisztázni.
A Kreml támogatást ígért a vatikáni kezdeményezéshez
A telefonbeszélgetés után a Kreml közleményben erősítette meg, hogy Putyin támogatásáról biztosította a Vatikán humanitárius kezdeményezését. Az orosz fél késznek mutatkozott arra, hogy együttműködjön a város lakosságának biztonságát és az alapvető ellátmányok célba juttatását szolgáló feltételek megteremtésében. Egyelőre nem közöltek időpontot a fegyvernyugvásra, nem ismert a humanitárius szállítások pontos menetrendje, és az sem, hogy mikor kezdődhet meg a civilek biztonságos evakuálása.
A pápa és Putyin közötti kapcsolatfelvétel diplomáciai jelentőséggel bír. XIV. Leó már korábban is hangsúlyozta, hogy a Szentszék kész támogatni a háború lezárását és a civil lakosság szenvedéseinek enyhítését célzó kezdeményezéseket. A két vezető 2025 júniusában már folytatott telefonbeszélgetést, a mostani egyeztetés azonban egy konkrét, sürgető humanitárius válság kezelésére összpontosított. Külön figyelmet érdemel, hogy az egyházfő mindezt néhány nappal súlyos műtétje után, kórházi kezelésének idején kezdeményezte. A Vatikán pénteki orvosi tájékoztatása szerint állapota folyamatosan javul, és ismét képes ellátni mindennapi feladatait.
