Évente akár 10 milliárd forintot is megtakaríthatna Budapest a parkolási rendszer átalakításával Karácsony Gergely szerint. A főpolgármester az így felszabaduló pénzt az utak, hidak és felüljárók felújítására fordítaná, ám a terve komoly ellenállásba ütközött. Nyolc kerületi polgármester közös levélben kezdeményezte a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének rendkívüli közgyűlését, mert attól tartanak, hogy a változtatás jelentős bevételektől fosztaná meg az önkormányzatokat.
A budapesti parkolás átalakítása körüli vita újabb fordulatot vett, miután nyolc kerületi polgármester közösen lépett fel a főváros és a kormány október elején kötött megállapodása ellen. A városvezetők szerint a tervezett központosítás alapvetően megváltoztathatja az önkormányzatok gazdálkodását, miközben a döntés előkészítésébe nem vonták be őket megfelelően. Karácsony Gergely ezzel szemben úgy látja, hogy a jelenlegi rendszer fenntartása indokolatlanul sok pénzt emészt fel, amelyet Budapest elhasználódott közlekedési infrastruktúrájára is lehetne fordítani.
A főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorának október 9-én megjelent interjújában részletesen beszélt arról, miért tartja szükségesnek az egységes parkolás bevezetését. Szerinte a kerületenként külön működtetett rendszerek túl drágák, és az elmúlt évek költségcsökkentő intézkedései ellenére még mindig jelentős megtakarítási lehetőségek maradtak. Felidézte, hogy 2019 óta korlátozták az alvállalkozók bevonását a parkolásüzemeltetésbe, valamint a parkolóautomaták számának csökkentését is szorgalmazták. Ezekkel szerinte sikerült visszaszorítani a korábbi visszásságokat, de a működés gazdaságosságán tovább lehetne javítani.
Karácsony becslése szerint az egységesebb szervezéssel évente mintegy 10 milliárd forint maradhatna meg. A pénzből külön útfejlesztési alapot hozna létre, amely a fővárosi és a kerületi utak felújítását egyaránt finanszírozná. A főpolgármester az InfoRádiónak a Petőfi híd és az Árpád híd állapotát is szóba hozta, hangsúlyozva, hogy ezeknek az átkelőknek a felújítása jelentős forrásokat igényel. Egy később közzétett közösségi videóban arról beszélt, hogy a tervezett megtakarítás akár az ötszörösére növelhetné Budapest jelenlegi útfelújítási keretét.
Az elképzelés a főváros és a kormány október 1-jei megállapodásához kapcsolódik, amelynek alapján a parkolás szervezése fővárosi szintre kerülne. A bevételekből létrehozandó útalap nemcsak a belső városrészekben, hanem a külső kerületekben is biztosíthatna fejlesztési forrásokat. Karácsony szerint a jelenlegi rendszerben jelentős különbségek alakultak ki az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei között, ezért a parkolási díjakból származó pénznek Budapest egészét kellene szolgálnia.
A változtatás bejelentése azonban már az első napokban ellenállást váltott ki. Az RTL Híradó beszámolója szerint több kerületi polgármester személyesen kérte számon Karácsony Gergelyt, amiért szerintük egy ilyen jelentőségű döntésről nem folyt megfelelő egyeztetés. A kerületvezetők úgy vélik, a központosítás következményeit nem lehet kizárólag a várható üzemeltetési megtakarítás alapján megítélni, mert a parkolási bevételek jelenleg számos helyi feladat finanszírozásában is szerepet játszanak.
Nyolc polgármester rendkívüli közgyűlést kezdeményezett
A konfliktus október 9-én tovább éleződött, amikor nyolc kerületi polgármester közös levélben kezdeményezte a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének rendkívüli közgyűlését. A dokumentumot Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester tette közzé. Rajta kívül Baranyi Krisztina ferencvárosi, László Imre újbudai, Pikó András józsefvárosi, Rózsa András zuglói, Soproni Tamás terézvárosi, Szaniszló Sándor pestszentlőrinc-pestszentimrei és Tóth József XIII. kerületi polgármester írta alá. A kezdeményezésről az MTI tájékoztatása alapján több országos sajtóorgánum is beszámolt.
A nyolc városvezető szerint a főváros és a kormány megállapodása veszélyeztetheti a kerületek pénzügyi önállóságát. Különösen azt kifogásolják, hogy miközben a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszere változatlan maradna, a parkolási bevételek a fővároshoz kerülnének. A polgármesterek ezért arra szólították fel Karácsony Gergelyt, hogy vizsgálja felül a megállapodást, és álljon el a kerületi források elvonásától. A rendkívüli közgyűlésen a szövetség jövőjét és a főváros, valamint a kerületek közötti együttműködés alapjait is megvitatnák.
A tiltakozás mögött jelentős pénzügyi aggályok állnak. A belső városrészek egy részében a parkolási díjak számottevő bevételt jelentenek, amelyet az önkormányzatok nem kizárólag utak fenntartására fordítanak. Ebből a pénzből közterületi fejlesztéseket, intézményi feladatokat és más helyi szolgáltatásokat is finanszíroznak. A kerületek ezért attól tartanak, hogy az útfejlesztési alapból később visszakapott támogatások nem feltétlenül pótolnák a szabadon felhasználható bevételeik kiesését.
Ferencvárosban Baranyi Krisztina az RTL Híradónak korábban arról beszélt, hogy a kerület akár másfél milliárd forinttól is eleshet. A polgármester szerint az átalakításnál figyelembe kellene venni, hogy több önkormányzat már saját intézkedéseivel is jelentősen csökkentette a parkolás működtetésének költségeit. Hasonló aggályokat fogalmaztak meg Terézváros vezetői is, akik szerint a helyben kialakított gazdaságosabb rendszerek eredményei nem veszhetnek el a központosítás során.
Józsefvárosban a bizonytalanság már konkrét takarékossági terveket is eredményezett. Pikó András polgármester október elején arról beszélt, hogy a kerület évente akár másfél milliárd forintos bevételkieséssel számolhat. A Telex tudósítása szerint emiatt több fejlesztés elhalasztását is kilátásba helyezték, köztük a Jázmin tér felújítását. A kerület a 99-es busz végállomásának áthelyezéséhez tervezett önkormányzati hozzájárulást is visszafogná, és a politikai vezetés egyes juttatásainak csökkentése is felmerült.
A Főpolgármesteri Hivatal ugyanakkor korainak tartja, hogy a kerületek már most biztos veszteségekkel számoljanak. Kiss Ambrus főigazgató korábbi nyilatkozata szerint az új rendszer részletes pénzügyi és jogi szabályait még ki kell dolgozni. Az önkormányzatok a létrehozandó útfejlesztési alapból is részesednének, de egyelőre nem dőlt el véglegesen, milyen arányban és milyen feltételekkel jutnának hozzá a forrásokhoz.
Karácsony Gergely a tiltakozások ellenére továbbra is az egységes parkolás mellett érvel. Október 9-i közösségi bejegyzésében elismerte a kerületi polgármesterek elégedetlenségét, ugyanakkor kitartott amellett, hogy Budapestnek gazdaságosabb működésre és több útfelújításra van szüksége. A Portfolio október 11-i beszámolója szerint a főpolgármester egy újabb videóban is hangsúlyozta, hogy a közös útalapból olyan fejlesztések valósulhatnának meg, amelyek költségeit eddig az egyes önkormányzatoknak kellett viselniük.
A vita egyik legnehezebb kérdése továbbra is az, hogyan pótolnák a kerületek azokat a bevételeket, amelyeket jelenleg nem közlekedési célokra használnak fel. Karácsony az InfoRádiónak elismerte, hogy a szociális intézményekre, lakásfelújításokra és más helyi feladatokra fordított parkolási pénzek helyett külön finanszírozási megoldásokat kell találni. A kerületi vezetők szerint éppen ezért az átalakítás feltételeiről csak a teljes pénzügyi rendszer ismeretében lehetne felelősen dönteni.
A nyolc polgármester rendkívüli közgyűlést kezdeményező levelére október 12-ig nem született nyilvánosan megerősített döntés a testület összehívásának időpontjáról. Az sem ismert, hogy a főváros és a kormány módosítana-e az eredeti megállapodáson. A parkolási rendszer átalakításához további jogi és pénzügyi döntések szükségesek.
