A hazai borászatok egyre nehezebb helyzetben vannak – a termelési költségek emelkedése és az árak stagnálása komoly kihívás elé állítja a szektort.
A magyar bor az elmúlt évtizedekben nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is egyre keresettebbé vált. Tokajtól Szekszárdig, Villánytól Egerig borászok ezrei dolgoznak azon, hogy minőségi termékek kerüljenek a poharakba – azonban mostanra egyre többen érzik úgy: a jelenlegi gazdasági környezetben mindez már nem fenntartható.
A probléma gyökere nem új keletű, de az elmúlt év eseményei tovább súlyosbították a helyzetet. Az energiaárak növekedése, az alapanyagok drágulása és az infláció nemcsak a szőlőtermesztőket, hanem a teljes feldolgozói és értékesítési láncot is érinti. Miközben a költségek megugrottak, a borok polci ára alig emelkedett – vagy egyáltalán nem.
„Az a gazdasági modell, amiben dolgozunk, kezd tarthatatlanná válni” – fogalmaz egy névtelenséget kérő dunántúli borász. Hozzáteszi: ha nem történik árkorrekció a nyári hónapokban, akkor számos kisebb pincészet a túléléséért fog küzdeni, és egyes borvidékeken akár gazdaságok is eltűnhetnek.
A magyar borászatokat sújtó válság nemcsak gazdasági, de kulturális kérdés is. A borkészítés évszázados hagyományokra épül, sok család életének és identitásának része. Amennyiben a borágazat jelentős része ellehetetlenül, az nemcsak munkahelyeket, hanem közösségeket is veszélyeztet.
A szakma szerint legalább 10–15%-os áremelésre lenne szükség ahhoz, hogy a termelők legalább nullszaldós szinten tudjanak működni. A kérdés most az: a vásárlók készen állnak-e megfizetni a minőséget, és a kereskedelem partnerré tud-e válni abban, hogy a bor ne tömegtermék, hanem érték maradjon a piacon.
