A magyar GDP 7–7,5 százalékát is elérheti az idei költségvetési hiány a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb országértékelése szerint. Az IMF szakértői átfogó adóreformot, a kedvezményes áfakulcsok felülvizsgálatát, a vállalati adózás átalakítását és az államilag támogatott hitelezési programok fokozatos kivezetését javasolják. A jelentés szerint a magyar gazdaság növekedési kilátásai javulhatnak, de a magas államháztartási hiány és az emelkedő adósság komoly kockázatot jelent.
A Nemzetközi Valutaalap október 8-án közzétett értékelése részletes képet ad a magyar gazdaság helyzetéről és a következő évek legfontosabb feladatairól. Az IMF delegációja szeptember 23. és október 6. között folytatott tárgyalásokat Budapesten, ezek tapasztalatai alapján készült el a most nyilvánosságra hozott jelentés.
A szakértők 2026-ra körülbelül kétszázalékos gazdasági növekedést várnak, középtávon pedig 2,5 százalék körüli bővüléssel számolnak. A növekedést a korábban befagyasztott európai uniós források felszabadítása, az ipari beruházások és a termelési kapacitások bővülése is segítheti. A költségvetés helyzete azonban jóval kedvezőtlenebb képet mutat. Az IMF számításai szerint változatlan gazdaságpolitika mellett az idei államháztartási hiány a GDP 7–7,5 százalékát érheti el. Ez messze meghaladja az Európai Unió háromszázalékos referenciaértékét, miközben az államadósság aránya is tovább emelkedhet.
A Valutaalap ezért olyan, több területre kiterjedő költségvetési kiigazítást javasol, amely egyszerre növelné az állami bevételeket, mérsékelné a kevésbé hatékony kiadásokat és javítaná a gazdaság versenyképességét. Az egyik fontos ajánlás a személyi jövedelemadó átalakítása. A szakértők progresszívebb rendszert tartanának indokoltnak, amely az alacsonyabb jövedelműek számára adókönnyítést biztosítana, miközben nagyobb szerepet kaphatna a magasabb jövedelmek adóztatása.
A családi adókedvezmények egy részét gyermekek után járó adójóváírásokkal váltanák fel, a tőkejövedelmek adóztatását pedig növelnék. A társasági adó esetében magasabb adókulcsot javasolnak, ugyanakkor a vállalati beruházások költségeinek teljes körű elszámolási lehetőségével ösztönöznék a fejlesztéseket. Az IMF a kedvezményes áfakulcsok és mentességek felülvizsgálatát is szorgalmazza. A szervezet szerint elsősorban azokat a kedvezményeket kellene átalakítani, amelyekből aránytalanul nagy előnyük származik a magasabb jövedelmű háztartásoknak. A sérülékeny társadalmi csoportokat célzott támogatásokkal védenék.
A kiadási oldalon a túlárazott közbeszerzések visszaszorítását, az állami működés hatékonyabbá tételét és a támogatási rendszerek felülvizsgálatát helyezik előtérbe. A jelentés szerint különösen fontos lenne az államilag támogatott vállalati és lakossági hitelek fokozatos kivezetése.
A Valutaalap úgy számol, hogy egyes hiteltámogatási konstrukciók megszüntetése évente akár 300 milliárd forintos költségvetési megtakarítást is eredményezhetne. A szakértők ugyanakkor nem azonnali, egyik napról a másikra történő megszüntetést, hanem fokozatos átalakítást szorgalmaznak.
Az energiaárak szintén központi szerepet kaptak az értékelésben. Az IMF szerint Magyarország továbbra is érzékeny a nemzetközi energiaárak változására, a vállalatok pedig európai összehasonlításban magas villamosenergia-költségekkel szembesülnek. A szervezet az energiaellátás diverzifikálását, a hatékonyság javítását és a támogatások célzottabbá tételét ajánlja.
A jelentés az európai uniós források felszabadítását a következő évek egyik meghatározó lehetőségének nevezi. Az IMF mintegy 16 milliárd eurónyi, korábban befagyasztott támogatás és hitelforrás elérhetővé válásával számol, amely jelentős beruházásokat indíthatna el az infrastruktúra, az energiaellátás és az oktatás területén.
A pénzügyi rendszer állapotát a szakértők alapvetően stabilnak értékelik. A magyar bankok tőkeellátottsága és likviditása megfelelő, a nem teljesítő hitelek aránya alacsony, ugyanakkor a lakáspiaci túlértékeltség és az állampapírok bankrendszeren belüli jelentős súlya kockázatokat hordoz.
Az IMF a Magyar Nemzeti Bank számára is óvatos monetáris politikát javasol. A további kamatcsökkentéseket a tartósan mérséklődő infláció egyértelmű bizonyítékaihoz kötnék, különösen a szolgáltatási árak és a bérek alakulása miatt.
A Valutaalap értékelése szerint megfelelő intézkedésekkel 2027-re öt százalék körülire vagy az alá, 2029-re pedig három százalékra csökkenthető a költségvetési hiány. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ehhez részletes, hiteles és időben végrehajtott gazdaságpolitikai programra van szükség.
