Egy Washingtonban élő orosz ellenzéki megfigyeléséért előbb 1500 dollárt, a meggyilkolásáért később 40 ezer dollárt ajánlottak fel egy amerikai lakosnak. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szerint a háttérben egy orosz hírszerzési hálózat állt, amely Európában és az Egyesült Államokban is embereket keresett merényletek végrehajtására. Az ügyben öt embert vádoltak meg, köztük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik tisztjét és annak apját, egy volt hírszerző ezredest. Mindannyian szökésben vannak.
Roman Dobrokhotov orosz tényfeltáró újságíró ezen a héten névvel és arccal jelent meg egy washingtoni konferencián. Európában ezt már nem szívesen tette volna meg. Egy tavalyi londoni büntetőperben kiderült, hogy egy Oroszországnak dolgozó hírszerző hálózat őt is célpontként kezelte, a tagok pedig savas támadásról, méregről és arról írtak egymásnak, hogy akár az utcán is felgyújthatnák.
Az Egyesült Államokat Dobrokhotov és több száműzetésben élő orosz ellenzéki eddig biztonságosabb helynek tartotta. A szeptemberben nyilvánosságra hozott amerikai vádirat után azonban már egészen másként beszélt washingtoni tartózkodásáról.
Az újságíró a Guardian szeptember 20-án megjelent háttéranyagában beszélt erről. Dobrokhotov nem azonos az amerikai vádiratban szereplő névtelen washingtoni célponttal, története azonban megmutatja, milyen félelemben élnek azok az emigránsok, akiket Moszkva ellenségként kezel.
Negyvenezer dollárt ajánlottak a gyilkosságért
Az amerikai igazságügyi minisztérium szeptember 15-én nyilvánosságra hozott vádirata öt ember ellen emelt vádat. Az ügyészség szerint valamennyien egy olyan hálózat tagjai voltak, amely az orosz hírszerző szolgálatok megbízásából ellenzékieket és dezertőröket figyelt meg, merényletekhez keresett végrehajtókat, Európában pedig polgári és katonai létesítmények elleni támadásokat készített elő.
A washingtoni művelet 2026 nyarán gyorsult fel. A hálózat egyik tagja két, a kiszemelt orosz ellenzékihez köthető címet küldött el egy amerikai lakosnak, akit részletesen instruáltak a megfigyelés végrehajtásáról. A férfi vagy nő – személyazonosságát az iratok nem közölték – fényképeket és videókat készített a helyszínekről, majd továbbította azokat a megbízóknak. A feladatért 1000–1500 dollárt ígértek neki. Ezután érkezett a komolyabb ajánlat. A hálózat két tagja 40 ezer dollárt kínált azért, hogy az amerikai lakos „tüntesse el” a célpontot. Amikor a beszervezett személy közölte, hogy saját kezűleg nem vállalja a gyilkosságot, arra kérték, keressen valakit, aki elvégzi helyette.
Az üzenetekben arról is szó esett, hogy Mexikóból hoznának embereket a merénylethez, de a lehetséges végrehajtók késésben voltak. A hálózat ezért az Egyesült Államokban próbált gyilkost találni. A vádirat szerint más amerikai lakosokat is megkerestek, hogy figyeljenek meg vagy öljenek meg orosz ellenzékieket.
A célpont nevét a hatóságok nem hozták nyilvánosságra. Amerikai és brit sajtóértesülésekben felmerült Vlagyimir Kara-Murza neve, akit 2024-ben egy nagyszabású fogolycsere során engedtek ki az orosz börtönből, majd az Egyesült Államokba távozott. Kara-Murza nem kívánt nyilatkozni, az amerikai igazságügyi minisztérium pedig nem erősítette meg, hogy valóban ő lett volna a kiszemelt áldozat.
Egy apa és a fia is szerepel a vádiratban
A hálózat vezető alakjaként a 63 éves Jurij Hramejevet nevezték meg, aki korábban az orosz hírszerzés ezredese volt. Az ügyészség szerint több embert is megpróbált beszervezni orosz ellenzékiek meggyilkolására. Fia, a 27 éves Kirill Khrameev az FSZB, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tisztje.
Az amerikai vádiratban szerepel a 35 éves kubai Oemis Romagoza Durruthy is, aki Oroszországban élt, és a gyanú szerint utazásokat, találkozókat és támadásokhoz szükséges logisztikai feladatokat szervezett. A másik kubai vádlott a szintén 35 éves Yaidel Delgado Suarez, akit „Viking” néven ismertek a társai. Az ügyészek szerint ő keresett embereket az Egyesült Államokban a washingtoni célpont megfigyelésére és megölésére.
Az ötödik vádlott egy 22 éves venezuelai férfi, Angel Eduardo Castro. A vád szerint ő és Suarez együtt ajánlották fel a 40 ezer dollárt a gyilkosságért. A kommunikáció egy része spanyol nyelven zajlott, a gyilkosságra pedig kódolt kifejezéseket használtak. A Guardian beszámolója szerint az egyik ilyen szó az „építkezés” volt.
A hálózat tagjai nem először kerestek amerikai állampolgárt hasonló feladatra. A vádirat szerint 2025-ben Kirill Khrameev arra vett rá egy amerikait, hogy Litvániában fényképezze le egy másik célpont lakóhelyét. Először 200 dollárt ígértek a megfigyelésért, majd Jurij Hramejev körülbelül 25 ezer dollárt ajánlott fel a férfi meggyilkolásáért. A volt hírszerző ezredes azzal indokolta a megbízást, hogy a célpont „hazugságokat terjeszt Oroszországról” és meghamisítja az ország történelmét. Amikor az amerikai visszautasította a gyilkosságot, Hramejev egyszerűbb munkát kínált neki: gyújtson fel egy raktárt, élelmiszerkészletet vagy elektromos alállomást valamelyik Ukrajnát támogató országban.
Prágáig és Litvániáig ért a hálózat
Az amerikai ügyészség szerint a csoport legalább 2024 óta működött, és a tevékenysége több országra kiterjedt. Durruthy 2024 júniusában egy prágai támadáshoz szervezett utazást és lehetséges célpontokat küldött a végrehajtónak. Néhány hónappal később Litvániában segített egy újabb művelet előkészítésében, jegyeket és szállást foglalt az egyik résztvevőnek.
Az amerikai hatóságok úgy látják, hogy ugyanaz a rendszer kapcsolta össze az ellenzékiek elleni merényleteket és az Ukrajnát támogató országok infrastruktúrája elleni akciókat. A közvetlenül orosz állami alkalmazásban álló vagy korábban ott dolgozó emberek nem feltétlenül maguk hajtották volna végre a támadásokat. Külföldieket, pénzért vállalkozó helyi embereket és közvetítőket kerestek, így a megbízó és a végrehajtó között több lépcső alakult ki. A módszerben igény volt az olcsón megfigyelésre és a jóval nagyobb összeggel kecsegtető gyilkosságra is. Egy fényképsorozat vagy címellenőrzés egyszerűen végrehajtható feladatnak tűnhetett a beszervezett számára, később azonban ugyanazt a kapcsolatot már gyújtogatásra vagy emberölésre próbálták felhasználni.
Mérgezett tea, Novicsok és egy berlini parkban leadott lövés
Az orosz szolgálatokhoz kötött külföldi merényleteknek hosszú előzménye van Európában. Alekszandr Litvinyenko volt FSZB-tiszt 2006-ban Londonban halt meg, miután radioaktív polónium került a teájába. A brit vizsgálat arra jutott, hogy a gyilkosságot két orosz ügynök hajtotta végre.
Szergej Szkripal volt orosz katonai hírszerzőt és lányát 2018-ban Salisburyben Novicsok idegméreggel támadták meg. Mindketten életben maradtak, azonban később meghalt a 44 éves brit Dawn Sturgess is, miután a csuklójára fújta az általa parfümnek hitt, valójában Novicsok idegmérget.
2019-ben Berlin egyik parkjában agyonlőtték Zelimhan Hangosvilit, a második csecsen háború egykori parancsnokát. Egy német bíróság megállapítása szerint a gyilkosságot az orosz állam megbízásából hajtották végre. A bolgár ellenzéki Georgi Markov 1978-as londoni meggyilkolása pedig máig a hidegháborús titkosszolgálati műveletek egyik legismertebb története: egy esernyőből kilőtt, ricinnel töltött apró lövedék okozta a halálát.
Az Egyesült Államokat sokáig más terepnek tartották. Washington és Moszkva a hidegháború alatt kíméletlen hírszerzési versenyt folytatott, mégis léteztek olyan íratlan határok, amelyeket egyik fél sem szívesen lépett át. Chris Costa volt amerikai hírszerzési vezető szerint a másik ország területén végrehajtott politikai gyilkosság már nem tekinthető hagyományos kémkedésnek.
Az amerikai hatóságok korábban is tudtak az Egyesült Államokban élő orosz dezertőrök elleni tervekről, ezeket az ügyeket azonban gyakran titokban kezelték, hogy megvédjék a hírszerzési módszereket és elkerüljék a nyílt konfrontációt Moszkvával. A mostani vádiratot ezzel szemben teljes nyilvánosság előtt ismertették. A név szerint felsorolt öt ember fényképe, kapcsolatrendszere és módszere az amerikai hatóságok európai partnerei előtt is ismertté vált.
Anasztaszija Sevcsenko orosz ellenzéki aktivista a Guardiannek azt mondta, hogy egy közelmúltbeli amerikai vízuminterjún külön figyelmeztették: az Egyesült Államokban sem tekintheti magát automatikusan biztonságban. A vádiratban szereplő öt férfit egyelőre nem fogták el. Mindannyiukat terrorizmus finanszírozására irányuló összeesküvéssel vádolják, amiért húsz év szabadságvesztést kaphatnak, három vádlott ellen pedig bérgyilkosság előkészítése miatt is eljárás indult.
