Péntektől bárki megnézheti az egyes magyarországi kórházak fertőzési és járványügyi adatait: szeptember 4-én elindult a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ új nyilvános adatbázisa. Az interaktív felületen intézményenként követhetők az adatok és azok időbeli változásai, az induláskor pedig már hozzáférhetők a kórházi járványok, a Clostridioides difficile okozta fertőzések, valamint a pontprevalencia-vizsgálatok eredményei. A multirezisztens kórokozók okozta fertőzések és a véráramfertőzések adatai később kerülnek fel.
Az NNGYK hónapok óta készült az intézményi adatok nyilvánosságra hozatalára. A központ július végén tette közzé az ehhez kidolgozott módszertant, augusztusban szakmai háttérbeszélgetést tartott, majd kamarai, beteg- és civil szervezetekkel, kórházigazgatókkal, vármegyei tisztifőorvosokkal és betegjogi képviselőkkel is egyeztetett. A szeptember 4-én élesített rendszerben már nemcsak országos összesítések szerepelnek: az aktív fekvőbeteg-ellátást végző intézmények külön-külön is kiválaszthatók, az adatokat pedig grafikonok és magyarázatok egészítik ki.
A nyilvános felület alapját a Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszerben gyűjtött adatok adják. A kórházak jogszabály alapján kötelesek jelenteni bizonyos, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket. A kiemelten figyelt körbe a Clostridioides difficile okozta megbetegedések, a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések és a véráramfertőzések tartoznak. Ezeket az érintett beteg kórházi elbocsátása vagy halála után 14 munkanapon belül kell jelenteni.
A járványoknál ennél gyorsabb az eljárás: már a járvány gyanúját is soron kívül jelenteni kell, ezt intézményi és hatósági kivizsgálás követi. Járványról akkor beszélnek, ha járványügyi vagy mikrobiológiai bizonyíték legalább két fertőzéses eset között kapcsolatot igazol. A most megnyitott rendszerben a 2025-ös év a legfrissebb elérhető időszak, emellett a korábbi évek adatai is visszakereshetők, így az egyes intézmények helyzetének változása hosszabb távon is követhető.
Elsőként a C. difficile fertőzések intézményi adatai váltak teljes körűen elérhetővé. Ez a baktérium főként antibiotikum-kezelést követően okozhat súlyos hasmenéses megbetegedést, és különösen az idősebb, legyengült vagy hosszabb ideig kórházban kezelt betegek körében jelent veszélyt. Az NNGYK hangsúlyozza, hogy ennél a fertőzésnél az egyik legfontosabb kockázati tényező a korábbi antibiotikum-használat.
Az adatbázis következő ütemében kerülnek nyilvánosságra a multirezisztens kórokozók és a véráramfertőzések intézményi számai. Ezek jelenleg már szerepelnek a felületen, de mellettük még a „hamarosan” jelzés látható. A rendszerben emellett elérhetők az ötévente elvégzett európai pontprevalencia-vizsgálat adatai is; a legutóbbi ilyen hazai felmérés 2022-ben készült. Ez egy adott időpontban vizsgálja, milyen gyakoriak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések az intézményekben, és milyen fertőzésmegelőzési gyakorlat működik az adott helyen.
Az NNGYK ugyanakkor külön figyelmeztet arra, hogy a most nyilvánossá tett számokból nem lehet egyszerű kórházi toplistát készíteni. Egy nagy centrum, ahol intenzív terápiás, daganatos, transzplantációs vagy más súlyos betegeket kezelnek, más fertőzési kockázattal működik, mint egy kisebb, kevésbé összetett ellátást végző intézmény. A fertőzések előfordulását növelhetik a nagy műtétek, a gépi lélegeztetés, a centrális vénás katéterek és más invazív beavatkozások is.
Az eredményeket az is befolyásolja, milyen intenzíven keresik a fertőzéseket. Az a kórház, amely gyakrabban végez mikrobiológiai vizsgálatot és aktívabban azonosítja a fertőzéseket, több esetet jelenthet, mint egy olyan intézmény, ahol kevésbé intenzív a felderítés. Emiatt egy magasabb fertőzési arány önmagában nem bizonyít rosszabb ellátást, ahogyan egy alacsony szám sem jelenti automatikusan azt, hogy ott jobb a helyzet.
A rendszer ezért az azonos típusú kórházak adatait referenciaértékekkel együtt mutatja, és olyan szakmai mutatókat is közöl, amelyek segítenek értelmezni az eltéréseket. Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos már az indulást megelőző szakmai bemutatón hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság célja nem a kórházak megbélyegzése vagy egy „legjobb–legrosszabb” rangsor felállítása, hanem az, hogy az adatokból levont következtetések segítségével csökkenjen a megelőzhető fertőzések száma.
Az új rendszer ugyanakkor jelentős változás a betegek szempontjából is. Korábban az intézményi fertőzési adatokhoz jóval nehezebben lehetett hozzáférni, mostantól azonban egyetlen nyilvános felületen meg lehet nézni, mi történt egy adott kórházban, és hogyan alakultak az adatai az előző évekhez képest. Az NNGYK szerint a felületet tovább fejlesztik, új betegbiztonsági mutatókkal bővítik, és az adatminőséget is folyamatosan ellenőrzik.
