Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt napokban látványosan feszültebbé váltak, miután Kijev és Budapest nyílt üzengetésbe kezdett az energiabiztonság és a két ország viszonyának kérdésében.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke augusztus 24-én, az ország függetlenségi ünnepén kijelentette: az ukrán hadsereg addig folytatja az orosz energiainfrastruktúra elleni támadásokat, amíg Moszkva nem egyezik bele egy tűzszünetbe. Az elnök emellett arra is utalt, hogy a magyar–ukrán barátság fennmaradása Magyarország politikai álláspontjától függ.
A nyilatkozatot Budapesten fenyegetésként értékelték. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap úgy fogalmazott:
– „Fejezzék be az energiabiztonságunk támadását, ez nem a mi háborúnk.”
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Magyarország az elmúlt napokban közvetlenül is érintett volt a támadásokban, és ezt az ország szuverenitása elleni lépésnek tartja.
A magyar reakcióra válaszul Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett üzenetben reagált. Bejegyzését azzal kezdte, hogy „magyar módra” válaszol, majd leszögezte:
– „Ő (Volodimir Zelenszkij) Ukrajna elnöke, nem Magyarországé. Nem kell megmondani neki, mit tegyen vagy mondjon.”
Szibiha arra is figyelmeztette Magyarországot, hogy hosszú távon érdemes függetlenedni az orosz energiaforrásoktól, ahogyan azt több európai ország már megtette.
A diplomáciai pengeváltás belpolitikai visszhangot is kapott: Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője „szégyennek” nevezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester az ukrán nemzeti színekkel világíttatta ki a Lánchidat.
Az ukrán–magyar viszony évek óta feszült, különösen az energiabiztonság és az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó állásfoglalások miatt. Magyarország következetesen hangsúlyozza, hogy saját energiabiztonságát nem hajlandó kockára tenni, miközben Kijev régóta sürgeti a teljes leválást az orosz energiaforrásokról.
