Tíz ember meghalt, települések kerültek víz alá, utak és vasútvonalak váltak járhatatlanná, miközben mintegy hétezer utas rekedt a tokiói Narita nemzetközi repülőtéren a Japán keleti részét sújtó rendkívüli esőzés következtében. Csiba prefektúra egyes részein huszonnégy óra alatt több mint 360 milliméter csapadék hullott. A japán hatóságok katonákat is bevetettek a mentéshez, miközben több tízezer háztartás energiaellátása szakadt meg.
A rendkívüli időjárás Tokiótól keletre, elsősorban Csiba prefektúrát sújtotta. A térségben rövid idő alatt olyan mennyiségű eső esett, amely több mérőállomáson rekordot döntött vagy megközelítette a korábban mért legmagasabb értékeket.
Egyes területeken huszonnégy óra alatt több mint 360 milliméter csapadék hullott. A hatalmas vízmennyiséget a vízelvezető rendszerek és a kisebb folyók sem tudták elvezetni, ezért rövid idő alatt utak, lakóövezetek és mezőgazdasági területek kerültek víz alá. A halálos áldozatok száma a mentési munkálatok előrehaladtával nyolcra emelkedett. Több ember elárasztott járművekben vagy a hirtelen megemelkedő vízben került életveszélybe.
Hétezer ember rekedt Naritán
A katasztrófa egyik leglátványosabb következménye a Narita nemzetközi repülőtéren alakult ki. A Tokiót kiszolgáló két nagy nemzetközi légikikötő egyikének közúti és vasúti kapcsolatai az áradások miatt súlyosan akadoztak. Mintegy hétezer utas nem tudta elhagyni a repülőteret. Sokan már csütörtök este a terminálokon rekedtek. A repülőtér személyzete hálózsákokat, ivóvizet és élelmiszert osztott, miközben az utasok a terminálok padlóján és ülőhelyein próbálták átvészelni az éjszakát.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy az ítéletidő a Bon ünnepi időszakban érte Japánt. Ez hagyományosan az év egyik legforgalmasabb belföldi utazási időszaka, amikor japánok milliói indulnak haza családjukhoz.
A rendkívüli csapadék Csiba közlekedésének jelentős részét megbénította. Vasútvonalakon függesztették fel vagy korlátozták a forgalmat, több főút pedig átmenetileg járhatatlanná vált. A hirtelen áradások különösen veszélyesnek bizonyultak az alacsonyabban fekvő területeken. Lakóházakba tört be a víz, járművek rekedtek el, és több helyen csónakokkal kellett megközelíteni az embereket.
A mentési munkálatok támogatására a japán önvédelmi erők katonáit is mozgósították. Japánban nagy természeti katasztrófák idején rendszeresen bevonják a hadsereget a mentésbe, különösen akkor, ha a civil egységek számára nehezen megközelíthető területekről kell embereket kimenteni.
A vihar az elektromos hálózatban is súlyos károkat okozott. A legkritikusabb időszakban körülbelül húszezer háztartás maradt villamos energia nélkül, és a gázszolgáltatás is több ezer otthonban szakadt meg. Az energiaellátás helyreállítását nehezítette, hogy egyes berendezéseket és vezetékeket elárasztott területeken kellett megközelíteni.
Japán nyári időjárását rendszeresen alakítják rendkívül nedves légtömegek, amelyek a Csendes-óceán felől érkeznek. Ha ezek lassan mozgó frontális rendszerekkel találkoznak, ugyanazon térség fölött órákon keresztül újraképződő zivatarcellák alakulhatnak ki. Ilyenkor nem feltétlenül egyetlen rendkívül erős vihar okozza a katasztrófát. Sokkal veszélyesebb lehet, amikor egymás után ugyanazon útvonalon haladnak át az intenzív csapadékot adó cellák, és néhány óra alatt egy teljes hónapnyi vagy még nagyobb mennyiségű eső hullik. Csiba esetében éppen ez a hatalmas, rövid idő alatt lehulló vízmennyiség vált kritikussá.
Japán felkészült ország – mégis vannak határok
Japán a világ egyik legfelkészültebb országa természeti katasztrófák szempontjából. A földrengések, tájfunok, árvizek és földcsuszamlások miatt rendkívül fejlett riasztási és katasztrófavédelmi rendszer működik, ám a szélsőséges csapadék még egy ilyen rendszer számára is komoly kihívást jelenthet. A víz néhány óra alatt olyan gyorsan emelkedhet, hogy utak válnak járhatatlanná, járművek kerülnek csapdába, és egész közlekedési csomópontok szigetelődnek el.
A hatóságok a legsúlyosabb riasztások visszavonása után is óvatosságra intették a lakosságot, mert a talaj telítődése miatt a földcsuszamlások veszélye az eső elállása után is fennmaradhat. A katasztrófa mérlege ezért még változhat, miközben a figyelem fokozatosan a helyreállításra, az utak és vasútvonalak megnyitására, valamint az energiaellátás teljes helyreállítására helyeződik át.
Forrás: Narita International Airport l japán katasztrófavédelem l Reuters
