2025. június 1-jén új civiltörvény lépett hatályba Szlovákiában, amely jelentős változásokat hoz a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) működésében. A szabályozás különösen azokat a szervezeteket érintheti érzékenyen, amelyek külföldről – például Magyarországról – kapnak támogatást.
Főbb rendelkezések
Átláthatósági jelentés:
Azoknak a nonprofit szervezeteknek, amelyek éves bevétele meghaladja a 35 000 eurót, kötelező átláthatósági jelentést közzétenniük. A jelentésben szerepelnie kell azon magánszemélyek adatainak is, akik több mint 5000 euróval támogatták az adott szervezetet egy év alatt. Ezeket az információkat a nyilvános számviteli nyilvántartásban kell megjeleníteni.
Szankciók:
Aki elmulasztja ezen kötelezettségek teljesítését, akár 10 000 eurós bírságot is kaphat. A szankció a szervezet törvényes képviselőjét is személyesen érintheti.
Különösen érintheti a magyar támogatásban részesülő szervezeteket
A jogszabály hatályba lépése számos szlovákiai magyar civil szervezet működésére is hatással lehet, mivel ezek közül sokan magyarországi forrásból fedezik tevékenységeiket.
A Magyar Szövetség alelnöke, Mózes Szabolcs szerint a törvény megbélyegzi ezeket a szervezeteket, és aránytalanul hátrányos helyzetbe hozza őket. Úgy véli, a szlovák állam nem biztosít elegendő támogatást a kisebbségi intézményrendszernek, ezért a külföldi támogatás elengedhetetlen, a nyilvánosságra hozatal viszont elriaszthatja a támogatókat.
Jogvédők és politikai pártok is tiltakoznak – szerintük túlmutat az átláthatóságon
Jogvédő szervezetek szerint a törvény túlmegy a szükséges átláthatóság biztosításán, és indokolatlan adminisztratív terheket ró az egyébként is szűk forrásokból működő civil szervezetekre.
Szerintük a jogszabály célja nem kizárólag az elszámoltathatóság, hanem a civil szféra bizalmi rendszerének megingatása is lehet, és a támogatók nevének kötelező nyilvánosságra hozatala visszatarthatja a jövőbeni adományozókat is.
A Progresszív Szlovákia (PS) párt szerint a törvény ellentétes az uniós joggal és az egyesülési szabadság elvével. Álláspontjuk szerint a jogszabály szellemisége hasonlít a korábbi magyar és orosz szabályozásokhoz – bár enyhébb formában került elfogadásra –, de szerintük ez is túlzott beavatkozásnak minősül, amely visszavetheti a civil szektor fejlődését és alááshatja a társadalmi bizalom alapjait.
Mi várható?
A civiltörvény a következő hónapokban komoly kihívások elé állíthatja a szlovákiai civil társadalmat. Különösen azokat a szervezeteket érintheti érzékenyen, amelyek külföldről is részesülnek támogatásban.
A kritikusok szerint a legnagyobb kockázat, hogy a civil szervezetek működése és hitelessége is veszélybe kerülhet, ha a támogatók elbizonytalanodnak az adatközlési kötelezettségek miatt.
