Sokáig az ingatlanpiac problémás szereplőinek számítottak a budapesti alagsori, szuterén- és pincehelyiségek, pedig megfelelő műszaki háttérrel és jó üzleti koncepcióval ezekből a terekből akár különleges, magas hozamú élményközpontok is kialakíthatók.
A pincehelyiségek megítélése továbbra is kettős. Az ilyen ingatlanok gyakran jóval olcsóbban érhetők el, mint az utcai üzlethelyiségek vagy a világos lakások, ugyanakkor sok vevő tart a vizesedéstől, a penésztől, a gyenge szellőzéstől, a kevés természetes fénytől és az engedélyezési nehézségektől. Ezek lakhatási célra valóban komoly hátrányt jelenthetnek, üzleti funkció esetén azonban más lehet a helyzet.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa szerint az ilyen ingatlanokat nem lehet ugyanazzal a szemmel nézni, mint egy hagyományos lakást vagy utcai üzletet. A szakértő szerint a legfontosabb kérdés a megfelelő szellőztetés és páramentesítés.
„Amennyiben technológiailag megoldható, hogy olyan légcserélő van, ami a páramentesítést megoldja, akkor nem lép fel az a legnagyobb probléma, ami a régebbi épületeknél jellemző, vagyis a penészedés” – mondta Gadanecz Zoltán.
A kedvező vételár sok befektető számára vonzó lehet, de a pincepiac nem az a terület, ahol pusztán az olcsó négyzetméterek alapján érdemes dönteni. A talajnedvesség, a beázás, a rossz szigetelés vagy a gyenge légcsere könnyen tönkretehet egy beruházást. Emellett az engedélyezés is kulcskérdés, hiszen más feltételek vonatkoznak egy tárolóra, egy vendéglátóhelyre, egy rendelőre vagy egy szabadulószobára.
A szakértő szerint ha egy pincehelyiségből jogilag rendezett, engedélyekkel működő üzleti tér lesz, az jelentősen növelheti az ingatlan értékét. Egy jól kialakított és működő szabadulószoba, rendelő, szórakozóhely vagy más kreatív funkció akár többszörösére is emelheti az eredetileg olcsóbban megvásárolt ingatlan árát.
A budapesti Neverland példája azt mutatja, hogy a föld alatti tér nemcsak kompromisszum, hanem tudatos üzleti döntés is lehet. A szabadulószobákat, bárt, pizzériát és rendezvényfunkciókat ötvöző élményközpontnál a sötétség, az ablakok hiánya és a külvilágtól való elszigeteltség kifejezetten az élmény részévé válik.
Josep Zara, a Neverland vezérigazgatója szerint az alagsori helyszín egyszerre jelentett gazdasági és élménytervezési előnyt. Mint mondta, a belvárosban nehéz volt nagy, egybefüggő területet találni jó áron, a pincehelyiség pedig különleges hangulatot adott a koncepciónak.
A vendégek számára már az is az élmény része, amikor elindulnak lefelé a lépcsőn, és kiszakadnak az utcai környezetből. A szabadulószobák és tematikus terek esetében kifejezetten előny, ha a fények, a hangok, a hőmérséklet és a hangulat teljesen kontrollálható.
A Neverland modellje azért is figyelemre méltó, mert nem egyetlen szolgáltatásra épül. A játék mellett étel- és italkínálat, bár, nápolyi pizza, desszertek és rendezvényfunkció is kapcsolódik a helyhez. Így a vendégek nem csupán egy programra érkeznek, hanem akár egy teljes estét is eltölthetnek a helyszínen.
Ez a szemlélet jól illeszkedik az élménygazdaság, vagyis az experience economy trendjéhez. A fogyasztók egyre inkább komplex, több érzékszervre ható programokat keresnek, amelyek nemcsak szolgáltatást, hanem emlékezetes élményt is adnak.
Josep Zara szerint a magyar piacon is nő az igény az élményalapú szolgáltatások iránt. Úgy látja, a klasszikus, egyszerű szabadulószobák kora lejárt, a jövő pedig a teljes immerzióé és a komplex vendégélményé.
A pesti pincék így a megfelelő befektetői szemlélettel új szerepet kaphatnak: problémás négyzetméterekből különleges üzleti terek, élményközpontok és magasabb értékű ingatlanok válhatnak.
Forrás: Sajtóközlemény Koczka Máté
