Heves vitákat kavart a 2025-ös Sziget Fesztivál egyik fellépőjének bejelentése: a Kneecap nevű északír rapzenekar augusztus 11-i koncertje ellen több zsidó szervezet is tiltakozott, antiszemita megnyilvánulásaikra hivatkozva. A közfelháborodás azóta sem csillapodik. A kérdés immár túlmutat egyetlen fellépésen.
A szólásszabadság határairól, a kultúra felelősségéről és az antiszemitizmus elleni fellépés fontosságáról beszélgettünk Rosenfeld Dániel Imrével, a MAZSISZEM elnökével és főkántorával.
– Miért tartotta fontosnak, hogy az önök szervezete is állást foglaljon az ügyben?
Köztudott, hogy 2023. október 7-én, a zsidó szimchat Tóra ünnep reggelén indította el a Hamász azt a vérengzést, amely Izrael történetének egyik legsúlyosabb terrortámadása volt. Gyerekeket, időseket, terhes nőket öltek meg, és több száz embert elraboltak. Magyarország azon kevés országok egyike volt, amely azonnal elítélte a történteket. Ugyanakkor nyugat-európai és amerikai nagyvárosokban örömünnepek zajlottak – főleg fiatalok részéről.
A Kneecap zenekar hallgatott ekkor. Amikor azonban Izrael megkezdte válaszcsapásait a Hamász ellen, a zenekar nyilvánosan kiállt a palesztin ügy mellett, figyelmen kívül hagyva a brutális tényeket. Ez számunkra elfogadhatatlan.
– Hogyan fordulhat elő, hogy egy zenekar ekkora politikai hullámokat kavar?
Az emberi jogok, az egyetemes értékek azok az alapok, amelyeken egy civilizált társadalom nyugszik – ilyen Izrael. A Hamász uralta térségben ezek az értékek nincsenek jelen. Amit 2023 októberében láttunk, az ennek a szomorú következménye volt. A Kneecap állásfoglalása nem kulturális véleménynyilvánítás – ez politikai propaganda.
– De hol a határ a szabad véleménynyilvánítás és az uszítás között?
A szólásszabadság fontos érték, de nem jelenthet szabad utat a gyűlöletkeltésnek és antiszemitizmusnak. A Magyar Kormány zéró toleranciát hirdetett mindenféle gyűlölettel szemben, és ezt a szellemiséget mindenkinek – különösen nagy elérésű kulturális eseményeknek – tiszteletben kell tartania.
Ha egy zenekar közvetve a Hamász mellett áll ki, azzal nemcsak a zsidó közösséget sérti meg, hanem mindannyiunkat, akik hiszünk az emberi méltóságban.
– Nem túlzás egyetlen zenekar miatt nemzetközi botránytól tartani?
Egyáltalán nem. Ma a zsidók a célpont, holnap a keresztények – ez egy lejtő, amelyen ha elindulunk, nehéz megállni. Az antiszemita eszmék mindig kicsiben kezdődnek. Miért kellene egy ilyen eszmét importálni egy nemzetközi kulturális fesztiválra?
– A fesztiválszervezők mindeddig kitartanak a meghívás mellett. Mit gondol erről?
Számomra érthetetlen. Miért akarják a fiatalok elé kulturális címkével olyan eszméket tárni, amelyek a gyűlöletet, a megosztást szolgálják? A Kneecap stílusát nem kívánom minősíteni, de világszerte rengeteg értékes zenei és művészeti produkció létezik, amelyek valódi kulturális értéket közvetítenek.
– A Kneecap népszerű a fiatalok körében. Ez nem lehet legitimáció?
A fiatalok keresik az útjukat – ez természetes. De épp ezért kötelességünk, hogy példát mutassunk nekik. Aki már valamilyen kulturális értéket letett az asztalra, annak dolga, hogy utat mutasson az új generációnak. Nem szabad őket kiszolgáltatni a hamis eszméknek, még véletlenül sem.
– Milyen alternatívát tudnának kínálni a fesztiválon?
A Kazán István Kamaraszínház művészeti menedzsereként felajánlom, hogy térítésmentesen bemutatjuk a „Kislány a pokolban” (Sárdi Mária) és az „Auschwitzi Napló” (Tadeusz Borowski) című monodrámákat, valamint az Ávinu autentikus zsidó zenekar koncertjét a Sziget Fesztiválon.
Ez valódi kulturális élmény lenne – és egyben erős üzenet is: nem hagyjuk, hogy a múlt borzalmai megismétlődjenek. Arra biztatom a többi zsidó kulturális szervezetet is, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez!
– Köszönöm az interjút!
