Orbán Viktor a budapesti Bajnokok Ligája-döntő alatt a Puskás Arénából jelentkezett be, és azt mondta: szerinte a stadion egyetlen gyengesége, hogy kicsi. A miniszterelnök úgy fogalmazott, 80 ezres arénát kellett volna építeni. Az Aréna megépülését éveken át heves politikai viták kísérték, amely végül most mindenki büszkesége lett.
Orbán Viktor a PSG–Arsenal Bajnokok Ligája-döntő estéjén a Puskás Arénából posztolt videót. A felvételen arról beszélt, hogy a stadion egyik legnagyobb célja éppen az volt: Budapest képes legyen ilyen rangú nemzetközi futballeseményeket rendezni. A miniszterelnök szerint ez most megvalósult, de a Puskás Arénával kapcsolatban így is van hiányérzete. Úgy fogalmazott: az aréna „egyetlen gyengesége”, hogy kicsi.
Ez a 65 ezer sem kicsi. Egy 80 ezres lett volna az igazi.
– mondta Orbán Viktor a videóban, hozzátéve, hogy szerinte egy nagyobb stadion több hasonló nemzetközi eseményt hozhatna Magyarországra.
A Puskás Aréna építése annak idején az egyik legtöbbet vitatott állami beruházás volt. A régi Népstadion helyén felépült új nemzeti stadiont 2019 novemberében adták át, a beruházás költségét a korabeli sajtóhírek nagyjából 190 milliárd forintra tették.
A kormányoldal már akkor is azzal védte a beruházást, hogy Magyarországnak nem egyszerűen stadionra, hanem egy nemzetközi szintű nemzeti arénára van szüksége: olyan helyszínre, amely válogatott meccseket, Európa-bajnoki találkozókat, UEFA-döntőket, koncerteket és kiemelt világeseményeket is képes fogadni. A Puskás Arénát ezért a kabinet nem túlzásként, hanem előrelátó sportdiplomáciai befektetésként értelmezte.
A bírálók ezzel szemben azt kifogásolták, hogy:
ekkora közpénzt indokolt-e stadionra fordítani, miközben az egészségügy, az oktatás és más közszolgáltatások is komoly forráshiánnyal küzdenek.
A stadionvita nem volt elszigetelt ügy. Ugyanebben az időszakban zajlott a budapesti olimpiai pályázat körüli politikai küzdelem is.
A 2024-es olimpia rendezésére beadott budapesti pályázatot végül 2017-ben visszavonták, miután a Momentum NOlimpia-kampánya több mint kétszázezer aláírást gyűjtött össze a népszavazási kezdeményezéshez.
A stadionprogram és az olimpiai tervek bírálata akkor ellenzéki pártokhoz, civil szereplőkhöz és kormánykritikus megszólalókhoz kötődött. A vita azonban máig él: a nagy sportberuházások megítélése továbbra is az egyik érzékeny törésvonal a magyar közéletben.
A BL-döntő estéjén az a stadion, amelyet építésekor sokan túl drágának és presztízsberuházásnak neveztek, most Európa futballközpontjává tette Budapestet. A Puskás Aréna telt házzal, nemzetközi figyelemmel, világsztárokkal és kiemelt vendégekkel adott otthont a klubfutball legfontosabb európai mérkőzésének.
A lelátókon és a VIP-páholyokban a politikai és gazdasági élet szereplői is megjelentek. Amit éveken át sokan támadtak, annak sikeréből a nagy este pillanatában már kevesen akartak kimaradni.
A Puskás Aréna ezen az estén futballstadion, nemzetközi eseményhelyszín és politikai jelkép is volt. Egy vitatott beruházás, amelynek értelméről éveken át vita folyt, most olyan estét hozott Budapestnek, amelyet Európa-szerte figyeltek.
A budapesti BL-döntő azonban egy dolgot biztosan megmutatott: a Puskás Aréna, amelyet építésekor sokan támadtak, most betöltötte azt a szerepet, amelyre annak idején hivatkozva felépíttette Orbán Viktor. Magyarország ezen az estén nem nézője, hanem házigazdája volt Európa egyik legnagyobb futballeseményének, melyre tagadhatatlanul mindannyian büszkék vagyunk.
