„Alapvető politikai változás előtt áll az ország, ezen belül a tudomány és az Akadémia is” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA 200., tisztújító közgyűlésén, hétfőn Budapesten.
A leköszönő elnök beszédében hangsúlyozta:
a napokon belül hivatalba lépő új kormány és a magyar tudományt kétszáz éve képviselő nemzeti intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia kapcsolata , a partnerség és a közös szolgálat jó irányába indulhat el. Ennek jelképes biztosítékaként említette, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, leendő miniszterelnök, valamint Tanács Zoltán, a tudományért és technológiáért felelős leendő miniszter is elfogadta a meghívást az ünnepi közgyűlésre.
Felidézte:
Széchenyi István és társai az Akadémia megalapításával nemcsak intézményt hoztak létre, hanem szellemi irányt is kijelöltek. Eszerint a tudás nem önmagáért való, hanem a haza javát kell szolgálnia; a kutatás nem elszigetelt tevékenység, hanem közösségbe ágyazott munka, a műveltség pedig nem dísze, hanem megtartó ereje a nemzetnek.
Az MTA elnöke szerint az Akadémia feladata ma sem kisebb, mint alapításakor volt, sőt talán még nagyobb. Úgy fogalmazott:
a gyors technológiai változások, a járványok, a klímaválság, a fenntarthatósági kényszerhelyzet, valamint a társadalmi és geopolitikai megrázkódtatások minden korábbinál sürgetőbben teszik fel a kérdést, hogy képesek vagyunk-e tudásunkat a közjó szolgálatába állítani, miközben megőrizzük önazonosságunkat és önrendelkezésünket, de nyitottak maradunk a világra és a megújulásra.
Beszédében kitért arra is, hogy az MTA 2018–2019-ben súlyos veszteségeket szenvedett el. Mint mondta, ezeket az akkori vezetés erőfeszítései ellenére sem lehetett megakadályozni, és a történtek próbára tették az Akadémia önmeghatározását, közéleti pozícióját és lelkiállapotát is. A vezetőség célja ebben az időszakban az volt, hogy megmutassa: a megváltozott helyzetben is megőrizhető az Akadémia méltósága, önbecsülése és történelmi küldetése.
Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a közvélemény-kutatások akkor is azt jelezték: minden támadás és közéleti feszültség ellenére az MTA maradt a legnagyobb társadalmi bizalmat élvező közintézmény.
A leköszönő elnök hangsúlyozta:
a politikának, a gazdaságnak, a társadalomnak és a kultúrának szüksége van a tudomány tisztánlátására, elemző és kritikai erejére, valamint távlatos gondolkodására. Szerinte a haza legkiválóbb szellemi, kulturális, politikai és gazdasági erőinek nézetkülönbségeik ellenére is együtt kell működniük a nemzet boldogulásáért.
„Párbeszéd és együttműködés nélkül nem lehet egyéni eredményeket sem remélni, még kevésbé közös jövőt építeni” – fogalmazott.
Az elmúlt évek egyik legígéretesebb kezdeményezéseként említette a Középiskolai MTA Alumni Programot, amelyhez több mint 1600 kutató csatlakozott. Mint mondta, ezzel azt vállalták, hogy személyesen is eljuttatják a fiatalabb nemzedékekhez a tudomány szeretetét, tapasztalatait és a kutatói gondolkodás hitelességét.
Freund Tamás beszélt arról is, hogy az MTA doktora cím mellett elindult az egyetemi, kutatóhálózati és ipari kutatóhelyek minősítése, az MTA Kiváló Kutatóhely program, valamint sikeresen működnek az Akadémia kiválósági pályázatai és ösztöndíjai, köztük az új nemzeti programok.
Az MTA elnöke szerint az Akadémiát ugyanaz a nemzeti akarat hozta létre és élteti immár kétszáz éve, amely időről időre megbízást ad az ország kormányzására. Úgy fogalmazott:
az Akadémia nem szolgálója, hanem partnere a mindenkori kormányzatnak a közjó érdekében végzett munkában.
Hozzátette:
az Akadémia felelőssége a tudományos ismeretek és tapasztalatok rendelkezésre bocsátása, valamint a felelősségteljes és konstruktív kritika, de nem a döntéshozatal. Mint mondta, az elmúlt hat évben ezt következetesen képviselték, és nem rajtuk múlt, hogy a közpolitika és a tudomány partnersége nem tudott kiteljesedni.
Freund bizonyosnak nevezte, hogy az Akadémia új vezetőivel együtt felelősségteljes, konstruktív partnere lesz az új kormányzatnak a magyar tudomány és felsőoktatás sürgető problémáinak megoldásában.
„Az Akadémia és az általa mozgósított magyar tudósok, kutatók és szakemberek minden olyan szakpolitikai és társadalmi kérdésben rendelkezésre állnak, amelyben a tudományos ismeretek nélkülözhetetlenek a politikai döntéshozatalhoz és a társadalmi párbeszédhez” – mondta.
A hatékony működéshez szükséges társadalmi beágyazottságot szerinte a Medián legfrissebb közvélemény-kutatása is igazolja. Ez azt mutatta, hogy miközben az elmúlt években több közintézmény jelentősen veszített hitelességéből, az Akadémia továbbra is őrzi vezető helyét a közbizalmi rangsorban. Hozzátette: hasonlóan fontos visszajelzés, hogy a magyar kutatók is nélkülözhetetlennek és fontosnak tartják az MTA létét és szerepét.
„Hiszem, hogy amíg lesznek Magyarországon olyan emberek, akik a tudásban nem csupán személyes sikerük lehetőségét, hanem hivatást, szolgálatot és közösségépítő erőt látnak, addig az Akadémiának lesz jövője” – zárta beszédét Freund Tamás.
A nagy érdeklődés mellett zajló tisztújító közgyűlésen Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartott díszelőadást Gondolatok a Könyvtárról: Az Akadémia Könyvtárának megalapítása címmel.
Az ünnepi ülésen átadták az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat is. A program zárt munkaközgyűléssel folytatódott, ahol az elnöki és főtitkári beszámolók után kedden tartják a tisztújítást.
Forrás: MTI
