Újabb, több tízezer milliárd forintos vagyont érintő politikai összecsapás robbant ki az autópálya-koncesszió megszüntetése körül. Fidesz azzal vádolja Magyar Péter kormányát, hogy külföldi vállalatok kezére játszaná át a magyar autópályavagyont. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy éppen egy 35 évre szóló, súlyosan túlárazott szerződést számol fel, és az autópályák üzemeltetését visszaadja a teljes egészében állami tulajdonú Magyar Közútnak, november 19-én megjelent a szerződés megszüntetését előkészítő kormányhatározat is.
Fidesz szerint Magyar Péter az ország vagyonát árusítaná ki
Havasi Bertalan, Orbán Viktor titkárságának szóvivője november 18-án, a Fidesz nevében kiadott közleményében rendkívül súlyos állításokat fogalmazott meg a kormány döntésével kapcsolatban. A Fidesz szerint a kormány ezzel utat nyitna a magyar gyorsforgalmi úthálózat külföldi kezelésbe adásának. A közlemény az ország vagyonának kiárusításával vádolja Magyar Pétert, és azt állítja, hogy a korábbi, magyar érdekeltségű koncessziós rendszer felszámolása a külföldi vállalatoknak kedvezne.
Havasi a volt kormány álláspontját képviselve azzal érvelt, hogy az előző kormány olyan rendszert hozott létre, amely jelentős autópálya-fejlesztéseket tett lehetővé, és a magyar autósok, családok, valamint fuvarozók érdekeit szolgálta. A Fidesz szerint a külföldi szereplők bevonása a nyereség külföldre áramlásának veszélyét hordozná. A közlemény nem nevez meg olyan külföldi vállalatot, amelynek a kormány át kívánná adni az autópályák működtetését, és konkrét átadási megállapodást sem ismertet.
A politikai vita középpontjában a 2022-ben megkötött autópálya-koncessziós szerződés áll. Az Orbán-kormány akkor 35 évre adta át a magyar gyorsforgalmi úthálózat jelentős részének működtetését, fenntartását és fejlesztését a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek (MKIF), amely Mészáros Lőrinc és Szíjj László üzleti érdekeltségeihez kapcsolódik. A megállapodás eredetileg 1237 kilométernyi gyorsforgalmi útra terjedt ki, és a magyar közlekedési infrastruktúra egyik legnagyobb, évtizedekre szóló gazdasági kötelezettségvállalását jelentette.
A kormány már szeptemberben jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a szerződést. A kabinet súlyos magyar és európai uniós jogi aggályokra, valamint a szolgáltatások és az állami kifizetések közötti feltűnő értékaránytalanságra hivatkozott. Ezeket az aggályokat a szeptember 18-i kormányhatározat is rögzítette. A kormány álláspontja szerint a szerződés teljes futamideje alatt mintegy 23 ezer milliárd forintnyi állami kifizetést érintett volna, amelyből a mostani tájékoztatás szerint hozzávetőleg 21 ezer milliárd forintnyi jövőbeli fizetési kötelezettség maradt hátra.
Megjelent a kormányhatározat – az autópályák a Magyar Közúthoz kerülnének
A politikai vádakkal szemben november 19-én már hivatalos döntés is született az autópálya-koncesszió jövőjéről. A Magyar Közlönyben megjelent 1381/2026. (XI. 19.) kormányhatározat a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének előkészítéséről rendelkezik. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentése szerint az MKIF 2027. március 31-ével visszaadja az autópályák működtetéséhez szükséges eszközöket és munkaerőt. A tervek alapján április 1-jétől az érintett gyorsforgalmi utak üzemeltetését a 100 százalékban magyar állami tulajdonú Magyar Közút veszi át. Ez alapvető ellentmondásban áll a Fidesz külföldi vagyonátjátszásról szóló állításával.
A végleges megszüntetési megállapodás tervezetét december 2-ig kell a kormány elé terjeszteni, így a pénzügyi és jogi feltételek teljes körű megítéléséhez a végleges dokumentumokra is szükség lesz.
A kormány az M1-es autópálya jelenleg zajló bővítését és felújítását nem kívánja félbeszakítani. A Budapest és Győr közötti munkaterületeken az MKIF a megállapodás szerint addig folytathatja az építkezést, amíg a beruházás biztonságosan és rendezett módon átadható nem lesz. A kormány szerint az állami üzemeltetés lényegesen olcsóbb lehet a koncessziós konstrukciónál. Vitézy szerint az eredeti szerződésben szereplő költségek többszörösen meghaladták a ténylegesen indokolható ráfordításokat. A kormány által emlegetett 21 ezer milliárd forintos megtakarítás ugyanakkor nem tekinthető automatikusan ennyivel javuló költségvetési egyenlegnek. Az autópályák működtetésének, fenntartásának és fejlesztésének költségei az állami átvétel után is fennmaradnak, és a végleges elszámolás feltételei is befolyásolhatják a pénzügyi eredményt.
