Újabb jelentős szankciós döntést hozott hétfőn az Európai Unió: tizenkét magánszemély és 101 szervezet került fel az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedések listájára. A most elfogadott intézkedések közel ötven orosz bankot és pénzintézetet, olajipari szereplőket, valamint az orosz árnyékflotta működésében részt vevő külföldi vállalatokat érintenek. Brüsszel ezúttal az orosz internetes kereskedelem legnagyobb szereplőinek vezetését is célba vette.
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn újabb 113 személyt és szervezetet vett fel az Oroszországgal szembeni szankciós jegyzékbe. A döntés már megjelent az EU Hivatalos Lapjában, így nem egy későbbi elfogadásra váró javaslatról, hanem hivatalosan elfogadott korlátozó intézkedésekről van szó. A Tanács indoklása szerint az új listázások azokat a gazdasági és pénzügyi hálózatokat célozzák, amelyek jelentős bevételekkel vagy szolgáltatásokkal támogatják Oroszország Ukrajna elleni háborúját.
A csomag egyik fontos része a bankrendszerre irányul. Közel ötven orosz bank és pénzügyi intézmény került fel a listára, amivel Brüsszel tovább szűkítené azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az orosz gazdaság és az állami bevételek nemzetközi pénzügyi műveletei zajlanak. Az uniós döntéshozók szerint a cél nem csak az egyes intézmények megbüntetése, hanem az orosz háborús finanszírozás lehetőségeinek fokozatos korlátozása.
A szankciók az orosz kőolajipart is érintik. A listán olyan vállalatok szerepelnek, amelyek finomítókat és energetikai létesítményeket működtetnek, illetve a szentpétervári olajterminálhoz kapcsolódnak. Az intézkedések emellett azokat a külföldi vállalkozásokat is célba veszik, amelyek az EU értékelése szerint szerepet játszanak az orosz kőolaj szállításában és értékesítésében.
Külön figyelmet kaptak az úgynevezett árnyékflottához kapcsolódó társaságok. Az Európai Unió kínai, egyesült arab emírségekbeli, seychelle-szigeteki és ománi cégeket is felvett a jegyzékbe, mert álláspontja szerint ezek részt vesznek az orosz eredetű kőolaj kereskedelmében, illetve a szankciókkal érintett hajók működtetésében. Az árnyékflotta kifejezéssel azokat a sokszor nehezen átlátható tulajdonosi és üzemeltetési hátterű hajózási hálózatokat illetik, amelyek segítségével Oroszország továbbra is igyekszik eljuttatni olaját a világpiacra.
A mostani döntés az orosz e-kereskedelemben is új helyzetet teremt. A szankciós listára felkerült a Wildberries orosz kereskedelmi óriás egyedüli részvényese, valamint egy olyan személy, aki az Ozon többségi tulajdonát ellenőrzi. A két vállalat az orosz online vásárlási piac meghatározó szereplője, így vezetőik listázása azt jelzi, hogy Brüsszel a hagyományos banki és energetikai szektoron túl más, jelentős gazdasági szereplőket is bevon a nyomásgyakorlásba. A szankciós rendszer alapján az érintettek uniós vagyona befagyasztható, és tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzt, illetve gazdasági erőforrást rendelkezésre bocsátani. A listára felkerült magánszemélyekre uniós beutazási tilalom is vonatkozik. Ezek a korlátozások nem jelentik automatikusan az érintett vállalatok teljes megszűnését, de jelentősen megnehezíthetik az Európai Unióhoz kapcsolódó üzleti és pénzügyi tevékenységüket.
Az EU Tanácsa a döntést az Ukrajna elleni orosz támadásokkal, különösen a polgári infrastruktúrát érő csapásokkal indokolta. Brüsszel álláspontja szerint a háború folytatása miatt tovább kell növelni a Moszkvára nehezedő gazdasági nyomást, és csökkenteni kell azokat a bevételeket, amelyekből az orosz állam a katonai műveleteit finanszírozhatja. Az új intézkedések egy már hosszú ideje épülő szankciós rendszer következő állomását jelentik, és már most látható, hogy az Európai Unió az orosz háborús gazdaság pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatait egyre szélesebb körben próbálja elérni.
