Három évre November 2-án titkos szavazással Sonnevend Pált választotta meg elnökévé az Alkotmánybíróság. Pályázatában az alkotmánybíráskodásba vetett bizalom helyreállítását, a testület belső kohéziójának erősítését és az európai testvérintézményekkel való kapcsolatok újjáépítését nevezte meg fő célként. Mindez azt is jelzi, hogy az elnökválasztás folyamata ugyan lezárult, az intézmény előtt álló feladatok azonban korántsem értek véget: az Alkotmánybíróság tekintélyét a következő évek szakmai munkája és döntései erősíthetik meg igazán
Új fejezet kezdődött a magyar alkotmánybíráskodás történetében, miután az Alkotmánybíróság november 2-i teljes ülésén titkos szavazással Sonnevend Pált választották a testület elnökévé. A döntés különlegessége, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően ismét maguk az alkotmánybírák választhatták meg vezetőjüket. Erre az Alaptörvény tizenhetedik módosítása adott lehetőséget, amely visszahelyezte az elnökválasztás jogát a testület hatáskörébe.
Sonnevend Pál számára nem ismeretlen az intézmény működése. Bár alkotmánybíróként csak július végén kezdte meg munkáját, szakmai pályafutása közel három évtizeddel ezelőtt éppen az Alkotmánybíróságon indult. Most azonban már nem tanácsadóként vagy a testület egyik tagjaként, hanem annak vezetőjeként kell részt vennie a magyar alkotmányos intézményrendszer egyik legfontosabb szervének működtetésében.
Elnöki pályázatában három olyan feladatot emelt ki, amelyek a következő években meghatározhatják az intézmény munkáját. Elsőként az alkotmánybíráskodás iránti bizalom helyreállítását nevezte meg, emellett fontosnak tartja a testületen belüli együttműködés erősítését és a kapcsolatok újjáépítését az európai alkotmánybíróságokkal. Célkitűzései arra utalnak, hogy nem pusztán az ügyek elbírálásának folyamatosságát kívánja biztosítani, hanem az intézmény szakmai tekintélyének megerősítését is feladatának tekinti.
Különösen nagy jelentősége van ennek egy olyan időszakban, amikor az Alkotmánybíróság összetétele és vezetése néhány hónap alatt jelentősen átalakult. A magyar alkotmányos rendszerben ugyanis ez a testület vizsgálhatja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját, meghatározott feltételekkel felülvizsgálhat bírói döntéseket, és fontos szerepet tölt be az alapvető jogok védelmében. Működése így nemcsak a jogászokat vagy a politikai döntéshozókat érinti, hanem azokat az állampolgárokat is, akik alkotmányjogi panasz útján keresnek jogvédelmet.
Sonnevend Pál alkotmánybírósági pályafutásának mostani szakasza júliusban kezdődött, amikor a TISZA országgyűlési frakciója őt jelölte Hende Csaba megüresedett helyére. A jelölésről és annak politikai előzményeiről július 25-én már részletesen beszámolt Sonnevend Pált jelöli alkotmánybírónak a TISZA Hende Csaba helyére című cikkében.
Néhány nappal később, július 27-én az Országgyűlés titkos szavazáson 138 igen és 6 nem szavazattal megválasztotta alkotmánybírónak. Július 28-án kezdte meg munkáját a testületben, november elején pedig már elnökké választották. Rövid idő alatt jutott tehát az alkotmánybírói tisztségtől az intézmény vezetéséig.
Személyi változások egész sora előzte meg az elnökválasztást. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása kimondta, hogy az alkotmánybírók megbízatása a hetvenedik életévük betöltésével megszűnik. A szabályozás következtében több korábbi tag mandátuma is véget ért, köztük Polt Péteré, aki addig az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét töltötte be. Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói megbízatása szintén megszűnt, Hende Csaba pedig egy másik, a választhatósági feltételeket érintő rendelkezés miatt távozott.
Polt Péter szeptember 1-jei távozását követően Czine Ágnes elnökhelyettes látta el az elnöki feladatokat. Időközben az Országgyűlés szeptember 15-én öt új tagot is megválasztott az Alkotmánybíróságba: Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot. A testület így jelentősen megújult összetételben kezdhette meg az őszi munkát.
Az elnöki tisztség betöltésére októberben indult pályázati eljárás, amelynek jelentkezési határideje október 26-án járt le. A november 2-i teljes ülésen a tagok titkos szavazással döntöttek az új vezető személyéről. Sonnevend Pál megválasztásával azonnal átvette a tisztséget, így nem volt szükség további kinevezési eljárásra.
Az Alkotmánybíróság vezetésében bekövetkezett változások azonban politikai vitát is kiváltottak. A Fidesz már a nyári személyi döntéseknél kifogásolta az új szabályozást, különösen Hende Csaba alkotmánybírói megbízatásának megszűnését. A párt álláspontja szerint a jogszabályi változtatások sértették a jogállamiság követelményeit, ezért Sonnevend Pál alkotmánybíróvá választását sem tekinti legitimnek.
November 2-i reakciójában az ellenzéki párt ismét vitatta Sonnevend Pál tisztségének jogszerűségét. Közleményében azt állította, hogy mivel a jogászprofesszor Hende Csaba helyére került a testületbe, az elnöki tisztséget sem tölthetné be jogszerűen. A párt a korábbi alkotmányos változtatásokkal összefüggésben fogalmazta meg kifogásait.
Ezzel szemben az Alkotmánybíróság hivatalos tájékoztatása egyértelműen rögzíti, hogy az elnökválasztás a hatályos szabályok alapján történt, és Sonnevend Pál november 2-án hivatalba lépett. A politikai vita ugyanakkor jól mutatja, hogy az intézmény iránti bizalom kérdése nemcsak szakmai, hanem közéleti jelentőséggel is bír.
Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában gratulált az új elnök megválasztásához. A kormányfő számára a döntés egy olyan alkotmányos átalakulási folyamat részét jelenti, amelynek célja a kormány álláspontja szerint a jogállami intézmények működésének megerősítése. Hogy az új szabályozás és a személyi változások milyen hosszú távú eredményeket hoznak, azt elsősorban az intézmény későbbi döntései és működése alapján lehet majd megítélni.
Sonnevend Pál mögött jelentős hazai és nemzetközi jogászi tapasztalat áll. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1995-ben szerzett diplomát, doktori fokozatát pedig a németországi Heidelbergi Egyetemen szerezte meg. Már fiatal jogászként kapcsolatba került az Alkotmánybírósággal: 1997 és 2000 között Sólyom László tanácsadójaként dolgozott, később pedig a Köztársasági Elnöki Hivatalban folytatta pályafutását.
Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnök munkáját alkotmányjogi tanácsadóként segítette, majd az alkotmányügyi és jogi főosztály vezetője lett. Egyetemi pályafutása során az ELTE jogi karának nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyetteseként, később dékánjaként dolgozott. Jelenleg is a kar egyetemi tanára és a Nemzetközi és Európai Közjogi Tanszék vezetője. Tudományos munkásságának elismeréseként 2025-ben a göttingeni Georg-August Egyetem díszdoktori címmel tüntette ki.
Nemzetközi tapasztalatai különösen fontosak lehetnek az új elnöki program megvalósításában. Az európai alkotmánybíróságok közötti együttműködés ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy a különböző országok intézményei megosszák egymással szakmai tapasztalataikat, miközben saját alkotmányos rendszerük keretei között hozzák meg döntéseiket.
Sonnevend Pál már alkotmánybíróvá választásakor hangsúlyozta, hogy a testület tagjainak munkájukat függetlenül és pártatlanul kell végezniük. Álláspontja szerint az alkotmánybírák döntéseit nem befolyásolhatják politikai elvárások, feladatuk pedig az egyéni jogvédelem és a demokratikus államszervezet megfelelő működésének biztosítása.
Elnökként most lehetőséget kap arra, hogy ezeket az elveket az intézmény vezetésében is érvényesítse. A következő három év egyik legfontosabb kihívása, sikerül-e megerősíteni a testület szakmai tekintélyét, kiszámíthatóbbá és következetesebbé tenni működését, valamint rendezni azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelyek újjáépítését az új elnök külön célként fogalmazta meg.
