Palotás János: A MATOLCSY-KLÁN BUKÁSA!

Jó tisztában lenni azzal, hogy az élet mindig a legnagyobb rendező, amihez jó megtanulni alkalmazkodni. Készülve az eheti írásomra, szinte kézenfekvő volt, hogy az kizárólag a TISZA-kormány bejelentett 2027. évi költségvetésének elemzéséről kell, hogy szóljon. Mivel a kormány nem tette közzé magát a költségvetés tervezetét, hanem csak információkat csepegtetett, nem kevés kutatómunkát igényelt tőlem a legfontosabb dominókat összerakni. Majd, amikor már éppen belevágtam volna a felgyülemlett anyagokból megírni az összegzést, szerda reggel arra a hírre ébredtem, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt, a jegybank korábbi mindenható urát, Orbán Viktor egykori nemzetgazdasági miniszterét és jobbkezét.

Szerdán szinte bárkivel találkoztam, sokszor már a köszönés helyett is, máskor rögtön a köszönés után mindenki azzal fordult hozzám, hogy: „Hallottad? Mit szólsz hozzá? Matolcsyt ma reggel őrizetbe vették.”

A főügyészség hivatalos közleménye szerint Matolcsy György gyanúsítására „különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntette és más bűncselekmények” miatt került sor.

Azok, akik egy kicsit is figyelték a társadalomban egyre magasabb hőfokot elérő, indokolt feszültséget amiatt, hogy kénytelenek és egyben képtelenek vagyunk tudomásul venni azt, hogy Orbán és környezete a szemünkbe nevetve sétál közöttünk, éli a közvagyon kirablásából származó luxuséletmódját, repked ide-oda a világban, azok számára nem lehetett meglepő, hogy a hír hallatára a közbeszédben minden más háttérbe szorult. A közösségi média legismertebb szereplői egymás után tették közzé az örömüket, a megkönnyebbülésüket kifejező posztjaikat, hogy „végre”.

Nem volt ez másképpen a saját Facebook-oldalamon (facebook.com/palotas.janos.szubjektiv/) sem. Az általam közzétett alig 12 perces bejegyzésem az első 24 órában több mint kétszázezres megtekintést, kilencezer lájkot, két és fél ezer megosztást és több mint négyszáz kommentet ért el.

A legnagyobb amerikai fogadási felületeken, így a Polymarketen, immár arra is lehet fogadni, hogy vajon Orbán Viktort még ebben az évben letartóztatják-e. Matolcsy György őrizetbe vételét követő egy napon belül Orbán letartóztatásának az esélye a korábbi 5 százalékról huszonöt százalékra, azaz az ötszörösére növekedett. Úgy legyen!

Miközben nagyon is pozitív élményként éltem meg, hogy Orbán bűnös rendszerének egyik valóban meghatározó tagján csattant a bilincs, azért megszólalt bennem az a bizonyos kisördög is. Azon gondolkodtam, hogy vajon mit felelne a Központi Nyomozó Főügyészség arra az újságírói kérdésemre, hogy a kiterjedt nyomozásuk során mi történt az elmúlt egy-két hétben. Mi volt az az eddig hiányzó, de most már rendelkezésre álló bizonyíték, amelyre most leltek rá, és amely eddig nem volt ismert, és amely nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy elégséges indok álljon rendelkezésreMatolcsy György őrizetbe vételére, vele szemben az előzetes letartóztatási kérelem bírósági előterjesztésére. Mi volt az, ami hirtelen megalapozta Matolcsy György fiával és Stofa György üzletemberrel, az Optima Befektetési Zrt. korábbi vezetőjével szembeni nemzetközi körözés kiadását. Mitől vált most indokolttá Valkó Mihály – a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatójának, és Sándor Tamás – ügyvédnek, a Matolcsy-család állandó jogi képviselőjének az előállítását, és velük szemben is az előzetes letartóztatás elrendelését.

Azt hiszem, ezt a kérdést jelen írásomat mellékelve meg is küldöm a Központi Nyomozó Főügyészségnek!

Az első napon mindenki, én is csak tippelgettük, hogy az ügyészség nyomozásának melyik szála vezetett a mostani nyomozati cselekményhez. Kézenfekvőnek tűnt a 2014-es és 2015-ös években, a devizakárosult személyek és devizaügyletek veszteségeit meglovagoló, segítség helyett rajtuk élősködő, jegybanki „nyereség” felhasználásának, így a jegybanki alapítványok létrehozásának ügye. Kézenfekvő lehetett volna az úgynevezett MNB épületének luxusfelújítása és annak túlárazása, vagy a jegybank túlárazott ingatlanbeszerzéseinek és felújításainak az előtérbe hozása is.

Aztán megtudtuk, hogy az a „mellékszál”, amely most célkeresztbe került, az a korábbi jegybankelnök és bűnözői környezetének az a „zseniális” elképzelése volt, hogy egy úgynevezett, itt most általam az olvashatatlanság okán ki nem fejtett értékpapír-kölcsönszerződés és annak körülményei. A szerződés a jegybank alapítványát vagyonkezelőként irányító Optima Befektetési Zrt. és a Közép-Európai III. Magántőkealapot képviselő Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. között jött létre. Az ügylet lényege az volt, hogy a jegybank alapítványában lévő több száz milliárdos vagyon kezelése, irányítása öt évre olyan vagyonkezelőhöz kerüljön, amelyre a jegybank új vezetésének nincsen ráhatása, szemben Matolcsy György és a fia érdekkörével.

Az ügyészség ezt a szerződést okkal, színlelt szerződésként kezeli, amelynek célja, hogy az alapítványban lévő több száz milliárdos vagyon a továbbiakban is a Matolcsy-klán befolyása mellett, a Matolcsy családi és baráti kört gazdagítsa.

Az ügyészség megközelítése szerintem is helyes, de nem teljes. Szakértői rátekintésem szerint e lépésnek elsődleges célja az volt, hogy a tényleges alapítványi értékvesztést a következő években se lehessen kimutatni, és azt a Matolcsy-kör terhére róni. Az okok között az is elsődleges szerepet kaphatott, hogy öt év alatt, egy sikeres gazdálkodással, az alapítványban lévő százmilliárdos vagyon segítségével a veszteséget akár el is lehet tüntetni. Az üzlet azonban túl későn állt össze Matolcsynál, így bár megköttetett, de alig két hétig volt érvényben.

Számomra nem kétséges, hogy a most eljárás alá vont emberek bűnösek. A bűnösségüket természetesen majd a bíróságnak kell kétségmentesen megállapítania, és a hozzá tartozó hosszú börtönéveket kiszabnia. De szakértőként, szakújságíróként, de egyszerű állampolgárként is leírhatom azt, kinyilváníthatom mint a „Palotás Szubjektív” véleményemet, mivel e véleményhez kapcsolható indokok igencsak objektívek.

Gondoljunk csak bele. 2008 októberében egy nemzetközi pénzügyi válság nyomán bontakozott ki, nemcsak Magyarországon az úgynevezett devizahiteles válság. A válságot követő években a váltakozó magyar kormányok közvetlenül semmilyen érdemi segítséget nem adtak az érintett mintegy kilencszázezer család (másfél millió állampolgár) több mint hárommillió deviza- és forinthiteles szerződésükből eredő káraik mérséklésére. Megelégedtek azzal, hogy néhány banki jogsértést megállapítva a bankokat új elszámolásra kötelezték, amely a bankok számára 900–1000 milliárd forintos kötelezettséget keletkeztetett, de amelynek forrását a bankok korábbi jogellenes bevételei biztosították. Ezt követte 2014 őszén az Orbán–Matolcsy páros fantasztikus ötlete, a hitelszerződések forintosítása, melyről az Országgyűlés 2014. november 25-én döntött, de a tényleges átváltás időpontja 2015. február 1-je volt. Tízmilliárdokat költött az Orbán-kormány arra a hazug propagandára, hogy ő most tényleg segít, miközben a rendszert úgy vezették be, hogy az a károsultak további kifosztását, az Orbán–Matolcsy páros további gazdagodását okozta.

A recept rendkívül egyszerű volt. A jegybank évek során vásárolta fel a devizatartalékát, amely a forint folyamatos gyengülése miatt egyre többe és többe került, de az átlagár mindig jelentősen alacsonyabb volt a deviza napi árfolyamánál. Ma már tudjuk, hogy 2014. év végén például az euró átlagos beszerzési árfolyama kerekítve 293 forint volt. A február 1-jei átváltás napján pedig 311 forint volt. Így a kormány és az MNB ajándékaként lehetett propagálni, hogy a forintosítás törvényi 309 forintos árfolyama a hiteladósoknak kedvező, azaz segítség. A valóság azonban az, hogy a kormány és a jegybank nem segített, hanem százmilliárd feletti nyereséget könyvelt el.

Az egyik oldalon ott voltak a károsultak, míg a másik oldalon a kormány és a jegybank, amelyek segítő szerepvállalása náluk több mint százmilliárdos árfolyamnyereséget okozott. Nyugodtan ki lehet mondani, hogy „Mentsen meg téged az Isten Orbán és Matolcsy segítségétől.”

Ugyanakkor még mindig nyitott a kérdés, hogy miért éppen most került sor a nagy vihart kavart előállításra. Mi motiválta az ügyészséget, hogy most van a kellő pillanat, amikor ki kell játszani az MNB-kártyalapot. Számomra figyelemreméltó esemény volt a HVG október 19-i írása a Legfőbb Ügyészséget érintően. A HVG tényfeltáró munkája szerint az ügyészség belső levelezése és hivatalos szerződései bizonyítják, hogy az ügyészségnek évek óta, pontosabban 2020. márciusa óta két Fidesz-közeli cég adott kommunikációs tanácsokat.

Így az EuroAtlantic Zrt. – Fellegi Tamás volt fideszes miniszter és családja érdekeltsége. Kommunikációs tanácsadásra és digitális tartalomgyártásra közel 40 millió forintos megbízást kapott csak 2026-ra. Míg a Promotheus Agency Bt. – Petneházy Dávid, egykori Fidelitas-vezető vállalkozása, az ügyészség honlapjának üzemeltetéséért közel 20 millió forintot tehet zsebre. Ebből különösen az EuroAtlantic Zrt. kommunikációs tevékenysége érdemel figyelmet. Nem csupán azért, mert a HVG szerint a kommunikációs tanácsadás például az MNB-nyomozás kapcsán, belső levelezésekkel bizonyíthatóan túlmutatott a kommunikáción, és eljárási tanácsként javasolta az MNB-ügy ügyészségi hatáskörbe vonását, amelyre április 21-én sor is került.

A közel négy évtizedes saját nemzetközi szakértői és tanácsadói munkám során szerzett tapasztalatomból tudom, hogy akár a kommunikáció, akár bármely más területen külső tanácsadóként szakszerű és megalapozott tanácsot bármely témában csak úgy tudok adni, ha megismerem a tanácsadásommal érintett terület minden információját. Azaz lehetetlen olyan kommunikációs tanácsadói tevékenységet folytatni bármely ügyészségi eljárással összefüggésben, amelynél nem biztosított a teljes rálátás az ügyre. Így függetlenül attól, hogy bizonyítható-e két cég esetében az ügyészség nyomozati tevékenységéről szerzett információk továbbadása Orbán és/vagy Orbán környezete számára, maga a lehetőség kialakítása is okkal vet fel akár büntetőjogi következményeket is.

A HVG tényfeltárása rendkívül kellemetlen helyzetbe hozta a Legfőbb Ügyészség amúgy is porba hullott bizalmi indexét. Félő volt az ügyészség számára, hogy a kimagyarázhatatlan jogsértő helyzettel az ügyészségi vezetők nem fognak tudni mit kezdeni. A Matolcsy-ügy azonban egy másodperc alatt elterelte a figyelmet Fellegi Tamásról, Orbán közvetlen és akár kétirányú információs kapcsolatáról az ügyészséggel, ami a volt miniszterelnök számára egy rendkívül fontos beavatkozási és informálódási csatorna volt és maradt is egyelőre. Talán e csatornával is magyarázható, hogy Orbán miért olyan nyugodt, és miért érzi magát sérthetetlennek. Orbán tudhatja, hogy ő fog elsőként értesülni arról, ha az általa, illetve Polt Péter által kinevezett ügyészségi vezetők bármely okból, de levennék róla a kezüket, és előtérbe kerülne a személyével szembeni nyomozati szándék, és így marad ideje lépni akkor is. Ez persze csak egy fikció! De várjuk meg, hogy kapunk-e más választ a kérdésünkre.

Folytatjuk…