Nyomozást rendeltek el a Tudományos és Technológiai Minisztérium négy korábbi feljelentése nyomán, amelyek a P2M-csoport és a Lounge Group állami megbízásaihoz kapcsolódnak. A fejleményről Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter számolt be október 21-én, szerda este, miután a tárca hivatalos értesítést kapott a büntetőeljárások megindításáról. A minisztérium korábbi átvilágítása során jelentős összegű tanácsadási, informatikai és rendezvényszervezési szerződések kerültek a figyelem középpontjába, amelyeknél a tárca vitatható árazást, hiányos teljesítésigazolásokat és nehezen ellenőrizhető szolgáltatásokat kifogásolt. A nyomozás elrendelése azonban egyelőre nem jelenti annak megállapítását, hogy a szerződésekkel összefüggésben bűncselekmény történt.
Újabb szakaszába lépett az állami megbízások felhasználásának vizsgálata Magyarországon, miután a hatóságok nyomozást rendeltek el a Tudományos és Technológiai Minisztérium által korábban tett négy feljelentés ügyében. Tanács Zoltán miniszter október 21-én este a közösségi oldalán jelentette be, hogy a minisztérium megkapta az erről szóló hivatalos értesítést. A tárcavezető a P2M és a Lounge szerződéseit nevezte meg az érintett ügyek között, ugyanakkor bejegyzéséből nem derült ki, hogy a négy feljelentés pontosan mely megállapodásokat érinti, illetve mely nyomozó hatóság rendelte el az eljárásokat.
A döntés előzménye a minisztérium korábbi átvilágítása volt, amelynek során jelentős összegű állami szerződések teljesítését, a megbízások odaítélésének körülményeit és a kifizetett összegek indokoltságát vizsgálták. Tanács Zoltán szeptember közepén egy videóban arról beszélt, hogy a tárca összesen hat ügyben tett feljelentést, amelyek közül három a P2M-csoporthoz, három pedig a Balásy Gyula érdekeltségéhez tartozó vállalkozásokhoz kapcsolódott. Az akkori tájékoztatás szerint az átvilágítások során mintegy 3,3 milliárd forintnyi, szabálytalanság gyanúját felvető szerződéses teljesítést azonosítottak.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szeptember 16-i videónyilatkozatában ismerteti a P2M és a Lounge-csoport állami szerződéseivel kapcsolatos kifogásokat és feljelentéseket. A minisztérium október 21-én jelentette be, hogy négy ügyben elrendelték a nyomozást. Videó: Tanács Zoltán / Facebook.
A miniszter a vizsgált szerződések közös jellemzőjeként az előre kiválasztottnak tartott szereplőket, a központosított beszerzéseket, az egyajánlatos eljárásokat és a nehezen ellenőrizhető teljesítéseket emelte ki. Álláspontja szerint több esetben kérdésessé vált, hogy a kifizetett összegek arányban álltak-e az elvégzett munkával. Ezek a megállapítások a minisztériumi átvilágítás következtetései, amelyeket a büntetőeljárás során a nyomozó hatóságnak kell megvizsgálnia.
Harmincmilliárdos keretszerződés és közel másfél milliárd forintnyi további megbízás
Az ügy egyik meghatározó szereplője a P2M-csoport, amely tanácsadási, informatikai és szervezetfejlesztési szolgáltatásokkal jelent meg az állami megrendelések piacán. A minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., valamint a p2m Informatika Szolgáltató Kft. együttes éves árbevétele 2019 előtt nem haladta meg a 200 millió forintot. A két vállalkozás 2020 végén azonban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal közbeszerzésén nettó 30 milliárd forintos keretszerződéshez jutott.
A szerződés lehetővé tette, hogy a közigazgatási tanácsadási és szervezetfejlesztési feladatok jelentős részét ezen a beszerzési rendszeren keresztül rendeljék meg. Tanács Zoltán az eljárás körülményeit is kifogásolta, különösen azt, hogy a több tízmilliárd forintos lehetőséget jelentő pályázat benyújtására mindössze néhány nap állt rendelkezésre. A keretszerződés ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy a teljes összeget ki is fizették, és nem azonos a büntetőeljárásban esetlegesen megállapítható vagyoni kárral.
A P2M-csoport állami megbízásai között a Digitális Magyarország Ügynökséggel kötött kilenc további szerződés is szerepelt, amelyek együttes nettó keretösszege megközelítette az 1,5 milliárd forintot. Az Index október 22-i beszámolója szerint a minisztériumi átvilágítás azt állapította meg, hogy ezeknél a megállapodásoknál a számlázás elérte a rendelkezésre álló keret 99,8 százalékát. Ez arra utal, hogy a szerződésben meghatározott pénzügyi lehetőségeket szinte teljes egészében felhasználták.
A tárca egyes megbízásoknál az elszámolt munkaórák összetételét is vitatta. A korábban ismertetett adatok szerint volt olyan szerződés, amelynél a teljesített órák több mint 86 százalékát a legmagasabb besorolású menedzseri vagy partneri szintű szakemberekhez rendelték, átlagosan 58 ezer forintot meghaladó óradíj mellett. Más megállapodásoknál olyan szerződéses feltételeket azonosítottak, amelyek minimumlehívást írtak elő, vagyis meghatározott szolgáltatási mennyiség ellenértékét akkor is ki kellett fizetni, ha az adott feladatot nem használták fel teljes egészében.
A vizsgálat során a szerződésekhez kapcsolódó dokumentumok tartalmával kapcsolatban is kifogások merültek fel. A minisztérium szerint több teljesítés eredménye általános vagy részben átfedő prezentációkból, oktatási anyagokból és tanácsadási dokumentumokból állt. Olyan iratot is találtak, amelyen egy, a szerződésben nem szereplő vállalkozás neve szerepelt készítőként, más esetekben pedig hiányoztak a teljesítések részletes tartalmát igazoló dokumentumok. A most megindított nyomozások egyik lehetséges feladata éppen annak tisztázása lehet, hogy a megbízások alapján milyen szolgáltatások valósultak meg, és azok megfeleltek-e a szerződésekben vállalt kötelezettségeknek.
Milliós rendezvényköltségeket is kifogásolt a minisztérium
A másik érintett vállalkozói kör Balásy Gyulához és a Lounge-csoporthoz kapcsolódik. Ezek a cégek hosszú időn át jelentős szerepet töltöttek be az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízások teljesítésében. A Tudományos és Technológiai Minisztérium korábbi átvilágítása során több olyan szerződés is előkerült, amelyeknél a rendezvényekhez, programokhoz és egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó elszámolásokat tartották indokolatlanul magasnak.
A tárca korábbi közlése szerint a Balásy Gyula érdekeltségéhez tartozó cégekkel kötött négy vizsgált szerződés összértéke 626 millió forint volt. A kifogásolt tételek között szerepelt egy karácsonyi rendezvény megszervezése 32 millió forintért, valamint egy 45 munkavállaló számára készített társasjáték, amelynek költsége megközelítette az 1,8 millió forintot. Egy gyermektáborban a háromfogásos, üdítővel kiegészített étkezésért gyermekenként 24 ezer forintot számoltak el, míg más szolgáltatások esetében több tízezer forintos óradíjak jelentek meg.
Tanács Zoltán a szeptemberi ismertetés során olyan rendezvényszervezési dokumentumot is említett, amelynél a 93 millió forintos szerződéshez kapcsolódó teljesítésigazolás mindössze néhány általános megnevezést tartalmazott. A minisztérium ezt azért tartotta aggályosnak, mert a rendelkezésre álló iratok alapján nem látta kellően alátámasztottnak, hogy a kifizetett összeghez milyen konkrét szolgáltatások kapcsolódtak.
A jelentős összegű számlák és keretszerződések azonban önmagukban nem bizonyítanak bűncselekményt. A szerződések jogszerűségének megítéléséhez a beszerzések körülményeit, a megrendelt feladatokat, az elvégzett munkát, az árazás indokoltságát és a rendelkezésre álló dokumentációt együttesen kell vizsgálni. A minisztérium kifogásai ezért a nyomozás kiindulópontját jelenthetik, a büntetőjogi felelősség megállapítása azonban kizárólag a hatósági és későbbi esetleges bírósági eljárás eredménye lehet.
A szerződések körüli vitákról szeptemberben több országos lap, köztük a HVG, a Telex és az Index is beszámolt. A sajtóban ismertetett szerződéses adatok nagyrészt a miniszter korábbi tájékoztatására és az átvilágítás megállapításaira épültek. A jelenlegi, október 21-én bejelentett fejlemény ehhez képest abban jelent változást, hogy a feljelentések egy részében a hatóságok már a nyomozás elrendeléséről döntöttek.
Egyelőre nem ismert, pontosan mely szerződések miatt folyik a négy nyomozás
Tanács Zoltán október 21-i bejelentésében megerősítette, hogy a minisztérium négy feljelentés ügyében kapott hivatalos értesítést a nyomozás elrendeléséről. Arról azonban nem közölt részletes adatokat, hogy a korábban ismertetett hat ügy közül pontosan melyik négy jutott ebbe a szakaszba. Nem derült ki az sem, hogy az eljárásokat mely nyomozó hatóság folytatja, milyen bűncselekmények gyanúját vizsgálják, illetve történt-e már gyanúsítotti kihallgatás.
A miniszter bejegyzése politikai értékelést is tartalmazott a korábbi állami szerződéses gyakorlatról, amelynek felszámolását és a felelősség tisztázását sürgette. A nyilvánosan ismert tényekből ugyanakkor jelenleg annyi állapítható meg, hogy a Tudományos és Technológiai Minisztérium feljelentései nyomán négy ügyben megindult a büntetőeljárás nyomozati szakasza. Az érintett cégek vagy vezetőik bűnösségét nem állapították meg, és a szerződéses összegek sem tekinthetők automatikusan bizonyított vagyoni hátránynak.
Forrás: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter 2026. október 21-i hivatalos közösségi médiás bejelentése és korábbi, szeptemberi minisztériumi tájékoztatása
