Matolcsy György őrizetbe vétele után újabb két kulcsszereplő neve került nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyében. A Válasz Online értesülése szerint a Központi Nyomozó Főügyészség által szerdán elfogott három gyanúsított között van Valkó Mihály, a Quartz Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója és Sándor Tamás ügyvéd, a Matolcsy család régóta ismert jogi képviselője is. A nyomozóhatóság három személy őrizetbe vételét hivatalosan megerősítette, két társuk személyazonosságát azonban nem közölte. A nyomozás középpontjában egy olyan értékpapírügylet áll, amelynek révén az ügyészség szerint közel 200 milliárd forint értékű alapítványi vagyon feletti ellenőrzést próbálták átjátszani egy Matolcsy Györgyhöz és fiához köthető érdekkörnek.
Újabb fordulatot vett az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt indult, több száz milliárd forintot érintő büntetőeljárás. Miután szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség őrizetbe vette Matolcsy György volt jegybankelnököt, az esti órákban a másik két elfogott személy kilétére is fény derülhetett. A Válasz Online saját információira hivatkozva Valkó Mihályt, a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatóját, valamint Sándor Tamás ügyvédet nevezte meg. A két férfi szerepe azért különösen jelentős, mert mindketten közvetlenül kapcsolódnak azokhoz a befektetési és tulajdonosi ügyletekhez, amelyek most az ügyészségi nyomozás középpontjába kerültek.
A főügyészség október 21-én délután 16 óra 19 perckor kiadott közleményében hivatalosan bejelentette, hogy Matolcsy György mellett elfogta és őrizetbe vette a Közép-Európai III. Magántőkealapnak egy vitatott kölcsönszerződés megkötésekor eljáró képviselőjét, valamint az értékpapírügyletben közreműködő ügyvédet. A hatóság neveket nem írt, a két személy szerepköre azonban összhangban áll a Válasz Online által közölt értesüléssel. Ezt egyelőre sajtóértesülésként kell kezelni, nem a nyomozóhatóság név szerinti megerősítéseként.
A mostani ügy megértéséhez 2025. február 28-ig kell visszamenni, Matolcsy György jegybankelnöki megbízatásának utolsó előtti munkanapjáig. Az ügyészség szerint ekkor az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap egy színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötött. A szerződés tényleges célja a hatóság álláspontja szerint nem egy szokványos értékpapír-finanszírozási ügylet lebonyolítása volt, hanem az, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonát kezelő társaság feletti tulajdonosi ellenőrzés olyan személyi körhöz kerüljön, amelyre Matolcsy György jegybankelnöki megbízatásának megszűnése után is befolyással lehetett.
A Pallas Athéné alapítványokat a Magyar Nemzeti Bank 2014-ben hozta létre, és az árfolyamnyereségéből több mint 266 milliárd forintos vagyont juttatott hozzájuk. A később egyesített alapítványi vagyont az Optima befektetési struktúráján keresztül kezelték, miközben a befektetések, a különböző alapkezelői társaságok és a magántőkealapok tulajdonosi kapcsolatai egyre összetettebbé váltak. A nyomozás most ennek a rendszernek egy meghatározó pontjára összpontosít: arra, hogyan és kinek az érdekében változott meg a nagy értékű vagyon feletti rendelkezés lehetősége.
Az ügyészség szerint a vitatott szerződéssel olyan befektetési alapkezelő feletti tulajdonosi kontrollt szereztek meg, amely közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelt. A hatóság egyelőre nem határozta meg pontosan az okozott vagyoni hátrány teljes összegét, de közlése szerint az jelentősen meghaladja a különösen jelentős vagyoni hátrány törvényi alsó határát, az 500 millió forintot. A közel 200 milliárd forint tehát az érintett vagyonstruktúra nagyságrendjét mutatja, nem a már bizonyítottan eltulajdonított pénz összegét.
A Válasz Online a most megnevezett két szereplőről már korábban részletesen írt egy másik, 2025 nyarán történt eseménysor kapcsán. A lap dokumentumokra és ügyészségi forrásokra támaszkodó beszámolója szerint a Varga Mihály vezette új jegybanki vezetés egy megállapodással közel 200 milliárd forintnyi vagyonelem feletti ellenőrzést szerezhetett volna vissza. Az előkészített részvénycsere azonban az utolsó pillanatban meghiúsult. A lap állítása szerint a folyamatban fontos szerepet játszott Valkó Mihály és Sándor Tamás is. A történet részletei az ügyészségi vizsgálat szempontjából lényegesek lehetnek, de az egyes résztvevők szándékáról és esetleges büntetőjogi felelősségéről végleges következtetést csak a bizonyítékok és az eljárás eredménye alapján lehet levonni.
A szerdai összehangolt akcióban a nyomozó főügyészség mellett a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Készenléti Rendőrség is részt vett. Több helyszínen kutatást tartottak és bizonyítási eszközöket foglaltak le. A három őrizetbe vétel mellett további két személy ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását is indítványozták. Az ügyészség arról is beszámolt, hogy az addig kihallgatott gyanúsítottak, köztük Matolcsy György, megtagadták a vallomástételt.
A most nyilvánosságra került két további név közelebb visz annak megértéséhez, kik működtethették és képviselhették az alapítványi vagyon feletti rendelkezést biztosító bonyolult pénzügyi konstrukciót. A nyomozás egyik legfontosabb kérdése továbbra is az, mekkora vagyon került ki ténylegesen az alapítvány ellenőrzése alól, és milyen szerepet játszottak ebben az egyes döntéshozók, alapkezelők és jogi képviselők.
