Augusztus 31-ével lezárult 16, felsőoktatási intézményt nem fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetése. A kormány összesítése szerint legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyon került vissza közvetlen állami ellenőrzés alá, a legnagyobb vagyontömeget pedig vállalati részesedések alkotják.
Fotó: Magyarország Kormánya / Handout
Az érintett alapítványok jogai és kötelezettségei augusztus végével az államra szálltak át, az általuk ellátott közfeladatokat pedig kijelölt állami intézmények és minisztériumok veszik át. Júliusban részletesen bemutattuk, melyik tizenhat vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről döntött a kormány és hogyan osztják el közöttük a korábbi feladatokat.
A kormány augusztus 31-i összesítése szerint a megszüntetés legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű vagyont érint. Ez nem ugyanekkora összegű készpénzt jelent, mivel az államhoz kerülő csomag pénzügyi eszközöket, vállalati tulajdonrészeket és ingatlanokat egyaránt tartalmaz.
A kormány által kiemelt tételek között több mint 845 milliárd forintnyi vállalati részesedés, közel 162 milliárd forint pénzeszköz, 89 milliárd forint értékpapír és csaknem 88 milliárd forint értékű ingatlan szerepel. Ezek könyv szerinti értékek, így eltérhetnek az egyes vagyonelemek pillanatnyi piaci árától.
A legnagyobb csomagot a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kezelte, amelynek könyv szerinti vagyona a kormány adatai szerint megközelítette az 575 milliárd forintot. A MOL–Új Európa Alapítványnál több mint 262 milliárd, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnál pedig csaknem 108 milliárd forintnyi vagyont tartottak nyilván. Ez a három szervezet együtt az államhoz visszakerülő vagyon közel háromnegyedét kezelte.
A megszűnő szervezetek között szerepel mások mellett a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány. Ugyancsak érintett a Hauszmann Alapítvány és a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány. A kormányhatározat alapítványonként rögzíti, hogy a közfeladatokat mely minisztériumok és költségvetési szervek veszik át.
A pénzügyminiszteri rendelet alapján az állami tulajdonba kerülő, meghatározott pénzügyi eszközök feletti tulajdonosi jogok gyakorlására 2030. december 31-éig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t jelölték ki. A rendelkezés nem terjed ki a tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapírokra, a gazdasági társaságokban fennálló részesedéseknél pedig a kormányhatározatban megnevezett miniszterek gyakorolják az államot megillető tulajdonosi jogokat.
Korábban részletesen közöltük, hogyan rendeződhet át az MCC Mol–Richter-részvénycsomagjának és más nagy értékű vállalati részesedéseinek állami irányítása. Az alapítványok megszüntetése ugyanis nem pusztán szervezeti változást jelent, hanem jelentős gazdasági érdekeltségek és egyéb vagyonelemek irányítását is átalakítja.
A MOL augusztus 31-i tőkepiaci közleménye szerint a MOL–Új Európa Alapítvány összesen 42 977 996 darab, „A” sorozatú, névre szóló MOL-törzsrészvényt ruházott át a MOL Nyrt.-re és annak százszázalékos tulajdonában álló leányvállalatára, a MOL Investment Kft.-re. A tranzakciót követően a MOL közvetlen és közvetett tulajdonában összesen 59 940 753 darab „A” sorozatú részvény volt.
A kabinet közlése szerint az alapítványok megszüntetése nem veszélyezteti a hozzájuk kapcsolódó közfeladatok ellátását, a szükséges programokat és szolgáltatásokat pedig az állam tovább működteti. A vagyon állami visszavételének tervéről és az Erasmus-, illetve Horizon-források előtt álló akadályok lebontásáról már augusztus közepén beszámoltunk
A mostani intézkedés az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra még nem vonatkozik. Megszüntetésük törvényben meghatározott határideje 2027. augusztus 1. Az átmeneti időszakban külön szabályozás készül a felsőoktatási intézmények jövőbeni működéséről és vagyoni viszonyairól.
Forrás: Magyarország Kormánya; Nemzeti Jogszabálytár; 1226/2026. (VII. 14.) kormányhatározat; 6/2026. (VIII. 27.) PM rendelet.
