Nyolc, 2018 és 2020 között született, korábban minősített kormányhatározatot tett nyilvánossá a kormány. A dokumentumokból kiderül, hogy a meddőségi ellátás állami átalakításának előkészítése már 2018 végén megkezdődött. Előbb a Kaáli Intézet teljes megszerzéséről rendeltek el tárgyalásokat, majd több más magánszolgáltató esetében is konkrét vételárkereteket határoztak meg. 2020-ban már azoknak a klinikáknak a megvásárlása is napirendre került, amelyek az első állami átvételek után még magánkézben maradtak.
A most nyilvánosságra hozott iratok részletesebben megmutatják, hogyan épült fel a meddőségi ellátás állami átszervezése. A folyamat első ismert lépése 2018 decemberére vezethető vissza, amikor a kormány fokozottabb állami szerepvállalást irányzott elő az in vitro fertilizációs, vagyis lombikkezelések területén, és tárgyalásokat rendelt el a Kaáli Intézet százszázalékos állami megszerzéséről. A terv az intézet működéséhez kapcsolódó eszközökre és ingatlanokra is kiterjedt, a határozat pedig külön foglalkozott az ott tárolt embriók és ivarsejtek helyzetének rendezésével.
2019-re az előkészítés már a konkrét pénzügyi keretek szintjére jutott. A Kaáli Intézet megszerzésére legfeljebb 2,52 milliárd forintos keretet határoztak meg, a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központ esetében 2,1 milliárd forint, a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézetnél pedig egymilliárd forint szerepelt felső határként. Az ingatlanok megvásárlásával külön is számoltak, majd egy újabb döntés már hétmilliárd forintos felső keretet rögzített a három társaság és a hozzájuk tartozó ingatlanok együttes megszerzésére. A kormányzati tervek ekkorra más szolgáltatókra is kiterjedtek. A Forgács Intézetnél az ingatlanokkal együtt 2,639 milliárd forintos felső összeget határoztak meg, a Várandós és Sterilitas Kft. esetében pedig 762 millió forintos keret szerepelt, míg más intézményeknél átvilágítást és további tárgyalásokat írtak elő.
Mindez még azelőtt történt, hogy 2019 végén nyilvánossá vált volna több meddőségi centrum állami átvétele. A most feloldott dokumentumok alapján addigra az előkészítés már több mint egy éve zajlott. A következő szakasz 2020-ban indult, amikor a kormány azokkal a szolgáltatókkal is foglalkozni kezdett, amelyek az első felvásárlások után még magánkézben maradtak. A Humán Reprodukciós Intézet, a Róbert Károly Magánkórház és a Humancell MCC megszerzéséről is tárgyalásokat írtak elő.
A Róbert Károly Magánkórház meddőségi tevékenységének állami átvételéről 2020 végén külön döntés született. A dokumentumban „DIANA 5” néven szereplő konstrukció szerint a meddőségi tevékenységet külön gazdasági társaságba kellett szervezni, amelynek megvásárlására legfeljebb 2,75 milliárd forintos keretet biztosítottak. A terv része volt az is, hogy a magánkórház az állami tulajdonszerzés után megszüntesse saját meddőségi szolgáltatását. A Róbert Károly Meddőségi Centrum végül 2021-ben került állami tulajdonba.
Időközben a szabályozási környezet is megváltozott. Az Országgyűlés 2021-ben fogadta el azt a törvényi módosítást, amely később megszüntette a magánintézmények lehetőségét az asszisztált reprodukciós kezelések végzésére. A rendszer 2022-re alakult át teljesen és a meddőségi kezelések az állami ellátórendszerbe kerültek. A most feloldott határozatokból így egy több éven át épülő folyamat rajzolódik ki: a Kaáli Intézet megszerzésének terve már 2018-ban megjelent, ezt 2019-ben konkrét pénzügyi keretek és további intézmények bevonása követte, majd 2020-ban a még magánkézben maradt szolgáltatók átvétele is napirendre került.
A dokumentumok úgynevezett 3000-es kormányhatározatok voltak, amelyek korábban minősített döntésként nem voltak nyilvánosak. A Miniszterelnökség az elmúlt évek ilyen határozatait felülvizsgálja és azoknál, amelyeknél már nem állnak fenn a minősítés feltételei, feloldhatják a titkosítást. A meddőségi ellátás átalakításához kapcsolódó nyolc irat ennek a folyamatnak a részeként vált most hozzáférhetővé.
Rovat: Belföld / Egészségügy
