Orbán Viktor éveken át vétóval tartotta nyomás alatt Brüsszelt és Kijevet: kisebbségi jogok, energiaellátás, ukrán hitel, fegyver-visszatérítés. Magyar Péter által most több, korábban blokkolt ügy is megmozdult — a kérdés az, hogy ez sikeres magyar érdekérvényesítés, vagy külpolitikai engedmény.
Néhány hét alatt több olyan ukrán ügy is előrelépett Brüsszelben, amelyet az Orbán-kormány korábban blokkolt vagy feltételekhez kötött. Magyarország megállapodást jelentett be a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól, nem akadályozza tovább Ukrajna uniós tárgyalásainak első nagy szakaszát, korábban zöld utat kapott a 90 milliárd eurós ukrán hitel, és sajtóértesülések szerint feloldották az Európai Békekerettel szembeni magyar vétót is. Ez utóbbi miatt 6,6 milliárd eurónyi fegyver-visszatérítés válhat elérhetővé, miközben több mint 40 milliárd eurónyi igény torlódott fel.
Egy vétó, több ügy — és egyre nagyobb politikai vita
Első ránézésre könnyű elveszni a számokban: 6,6 milliárd euró, 40 milliárd euró, 90 milliárd euró, több ezer milliárd forintos politikai becslések.
Orbán Viktor kormánya éveken át több ukrán ügyben is fékezte az uniós döntéshozatalt. Az egyik fő érv a kárpátaljai magyarok jogainak helyreállítása volt. A magyar álláspont szerint Ukrajna a nyelvhasználat, az oktatás és a kisebbségi jogok területén olyan lépéseket tett, amelyek sértették a magyar közösség érdekeit. Ez lett a magyar vétópolitika egyik erős alapja.
Most Magyar Péter azt jelentette be, hogy Magyarország átfogó megállapodásra jutott Ukrajnával a kárpátaljai magyarok nyelvi, oktatási, kulturális és politikai jogainak rendezéséről. Az Index szerint a tárgyalásokon magyar és ukrán szakértők mellett kárpátaljai magyar politikai szervezetek és egyházi képviselők is részt vettek, a megállapodás egyik legfontosabb része pedig a magyar nyelvű oktatás helyzetének rendezése.
Magyarnak pár hét alatt sikerült elérni azt, amit Orbán Viktoréknak évek alatt sem.
A kisebbségi jogok voltak az egyik kulcs
Ukrajna uniós csatlakozási folyamatában minden nagyobb lépéshez tagállami jóváhagyás kell, és Magyarország sokáig blokkolta, lassította az előrelépést.
A Reuters szerint a magyar–ukrán kisebbségi megállapodás megnyithatja az utat Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak első klasztere előtt. A hírügynökség azt írta: Magyar Péter szerint Ukrajna vállalta, hogy törvénybe és az uniós csatlakozási akciótervébe is beépíti a megállapodás feltételeit.
Magyarország nem Ukrajna azonnali EU-tagságára bólintott rá, hanem arra, hogy a csatlakozási folyamat következő tárgyalási szakasza elindulhasson. Ez hosszú, soklépcsős folyamat, amelyben később is lehetnek magyar feltételek, viták és újabb döntési pontok.
Orbán alatt a magyar vétó az egyik legerősebb eszköz volt. Magyar alatt a hivatalos magyarázat szerint sikerült megállapodni a magyar kisebbségi jogokról, ezért Magyarország már nem blokkolja az első klaszter megnyitását.
Orbánék szerint a vétó volt a garancia. Magyarék szerint a megállapodás maga a garancia.
Közben ott van a 90 milliárd eurós ukrán hitel
A másik nagy szál a pénzről és energiaérdekről szólt. Magyarország nem blokkolta tovább a 90 milliárd eurós ukrán hitelt, így az EU-s nagykövetek is jóvá hagyták a hitel folyósítását, miután Magyarország visszavonta a vétóját. Ez az a nagy ukrán hitelcsomag, amelyet Brüsszel Ukrajna védelmi és költségvetési szükségleteinek támogatására dolgozott ki. A hitel visszafizetését hosszabb távon befagyasztott orosz eszközökhöz kötnék.
Fegyverpénz az Európai Békekeretből
A harmadik szál a legrobbanékonyabb: az Európai Békekeret, amelyből az Ukrajnának fegyvert adó uniós tagállamok részleges költségtérítést kaphatnak.
A Politico értesülését több magyar lap is ismertette: az új magyar kormány feloldotta az Orbán-kabinet által két éve fenntartott vétót az Európai Békekerettel szemben. A magyar vétó feloldása után 6,6 milliárd eurónyi visszatérítés válhat elérhetővé az Ukrajnának fegyvert szállító tagállamoknak, miközben a felhalmozott visszatérítési igények összege meghaladja a 40 milliárd eurót.
Akkor ezt Magyarország fizeti Ukrajnának?
Az Európai Békekeret nem úgy működik, hogy Magyarország külön átutal egy összeget közvetlenül Ukrajnának. Ez egy közös uniós finanszírozási alap. A tagállamok — köztük Magyarország is — befizetnek ebbe a rendszerbe, mégpedig gazdasági súlyuk alapján. Ebből az alapból térítheti meg az EU részben azoknak az országoknak a költségeit, amelyek fegyvert, lőszert vagy katonai eszközöket adtak Ukrajnának.
Vagyis leegyszerűsítve: Magyarország is egy közös uniós kasszába fizet. Abból a kasszából viszont olyan tagállamok kaphatnak visszatérítést, amelyek Ukrajna katonai támogatásában vettek részt. Ezért mondják a bírálók, hogy Magyarország közvetetten mégis hozzájárulhat Ukrajna fegyverellátásának finanszírozásához, ami igaz is.
Ha Magyarország arányát nagyjából 1 százalék feletti részesedéssel számoljuk, akkor a 6,6 milliárd eurós azonnali rész magyar arányos terhe több tízmillió euró lehet, ez forintban már tízmilliárdos nagyságrend. Ha pedig a teljes, 40 milliárd euró feletti felhalmozott igényre vetítjük ugyanezt az arányt, akkor a magyar rész elméletileg már százmilliárd forint feletti nagyságrendbe kerülhet.
Ez nem úgy néz ki, hogy Budapest holnap kiállít egy külön átutalást Kijevnek, de Magyarország is része lesz annak a közös uniós finanszírozásnak, amelyből az Ukrajnának fegyvert szállító országok pénzt kapnak vissza.
Orbán Viktor azt akadályozta, hogy ez a közös uniós fegyver-visszatérítési pénzcsatorna megnyíljon. Éveken át arra építette Ukrajna-politikáját, hogy Magyarország nem ad fel nemzeti érdekeket: nem enged kisebbségi jogokban, nem sodródik bele a háború finanszírozásába, nem támogat automatikusan minden brüsszeli ukrán csomagot.
Magyar Péter vétót feloldotta, cserébe Ukrajna is engedett: a kárpátaljai magyarok jogairól megállapodást jelentettek be. Ukrajna EU-tárgyalásai ezzel előreléphetnek, a 90 milliárd eurós hitel zöld utat kapott, és az Európai Békekeretnél is megnyílhat a fegyver-visszatérítések útja. A pénz elindulhat azokhoz a tagállamokhoz, amelyek fegyverrel támogatták Ukrajnát.