Megosztás az X-en
Budapest önkormányzata technikai csődhelyzetbe került: a költségvetés papíron egyensúlyban van, valójában azonban „láthatatlan forrásokra” épül. A város pénzügyei bizonytalanok, a közszolgáltatások működése és a fejlesztések jövője is veszélybe kerülhet, ha nem történik gyors beavatkozás.
Budapest pénzügyi helyzete az utóbbi időben egyre inkább a ködbe vesző számok és látszólagos egyensúly között egyensúlyoz. Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentés rávilágított arra, hogy a főváros önkormányzata technikai csődhelyzetben van. De mit is jelent ez a gyakorlatban?
A jelentés szerint a városvezetés a költségvetés tervezésénél olyan forrásokkal számol, amelyek valójában nem állnak rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi tervek papíron szépen mutatnak, a valóságban azonban a kassza üres, és a kiadások fedezete bizonytalan. Ez a „láthatatlan források” stratégiája – amely akár innovatívnak is tűnhet –, valójában a pénzügyi stabilitás fundamentumait gyengíti.
A helyzet komoly kockázatokat rejt magában: a város nem tudja garantálni a folyamatos közszolgáltatások működését, és a beruházások, fejlesztések is bizonytalanná válnak. A technikai csőd nem ugyanaz, mint a hivatalos fizetésképtelenség, de előrevetíti, hogy ha a költségvetési hiányok nem kezelhetők időben, a pénzügyi kontroll gyorsan átcsaphat krízisbe.
A kérdés most az, hogy a városvezetés hogyan reagál erre a helyzetre. Lehetőség lenne átláthatóbb költségvetési tervezésre, a valós bevételek és kiadások szigorúbb nyomon követésére, és akár radikális megszorító intézkedésekre is. Ha ez elmarad, Budapest könnyen válhat a „látszólag jól álló, de valójában üres kasszájú” város szimbólumává.
A pénzügyi jövő bizonytalansága azonban nem csupán számok kérdése. A lakosság bizalma, a beruházók és a partnerek szemében kialakuló kép, valamint a város hosszú távú fejlődése is azon múlik, hogy miként kezeli Budapest ezt a technikai csődhelyzetet.