Megosztás az X-en
A 2025-ös NATO-csúcson Orbán Viktor sikeresnek nevezte a tárgyalásokat, mivel – állítása szerint – nem Ukrajna NATO-tagságáról, hanem a szövetség megerősítéséről és a háború lezárásáról folyt a vita. A magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy álláspontja immár nem elszigetelt, hanem egyre több partnerrel talál közös hangot.
A 2025 nyarán Hágában megrendezett NATO-csúcs a szövetség történetének egyik legfontosabb találkozója volt, ahol a tagállamok vezetői a biztonsági kihívásokra és az orosz–ukrán háborúra kerestek közös válaszokat. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a tárgyalásokat követően úgy nyilatkozott: sikerült áttörést elérni, mert a megbeszélések súlypontja nem Ukrajna NATO-csatlakozása, hanem a szövetség megerősítése és a háború lezárásának lehetősége volt. Mint fogalmazott: „nagy előrelépés történt”.
A csúcstalálkozó döntései:
A NATO tagállamai vállalták, hogy a következő években a gazdasági teljesítményük 5 százalékát védelemre fordítják. Ebből legalább 3,5 százalékot közvetlen katonai kiadásokra, a fennmaradó részt pedig biztonsági és védelmi kapcsolódó kiadásokra költenek. Ezzel a szövetség világos jelzést kívánt küldeni, hogy képes a saját védelmi kapacitásait önállóan is megerősíteni, függetlenül attól, hogyan alakul az ukrajnai háború.
Bár Ukrajna nem tagja a NATO-nak, a csúcson arról is döntés született, hogy a szövetség továbbra is támogatja az ország védelmi iparát és katonai képességeit. A dokumentum ugyanakkor megerősítette: a teljes jogú tagság kérdése egyelőre nincs napirenden.
Magyarország álláspontja:
Orbán Viktor szerint ez a megközelítés pontosan tükrözi a magyar kormány álláspontját. A miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága közvetlenül belesodorhatná a szövetséget a háborúba, ami akár globális konfliktushoz is vezethetne. A magyar diplomácia célja ezért az volt, hogy a fókusz a béke előmozdításán és a szövetség belső stabilitásán maradjon.
Orbán úgy vélte. Magyarország eddig elszigeteltnek tűnő álláspontja megerősödött: a csúcson az Egyesült Államok, Törökország és Szlovákia álláspontja is közel került ahhoz, amit Budapest képvisel. Ez szerinte bizonyítja, hogy a kormány nemzetközi szinten is képes érvényre juttatni érdekeit.
A „győzelem” értelmezése:
A miniszterelnök a csúcsot követően úgy nyilatkozott, hogy Magyarország „győzelmet aratott”, mert a tárgyalások középpontjába sikerült olyan témákat állítani, amelyek az ország érdekeit szolgálják. Ez alatt nemcsak az ukrán tagság kérdésének háttérbe szorítását értette, hanem a szövetség közös elhatározását is a védelmi képességek bővítésére.
Magyarország már jelezte: kész vállalni a GDP 5 százalékának védelmi célokra fordítását, amivel nemcsak a szövetség iránti elköteleződését mutatja, hanem saját katonai erejének fejlesztését is szolgálja.
A 2025-ös NATO-csúcs mérföldkőnek bizonyult. Orbán Viktor értelmezése szerint a tárgyalások iránya a magyar diplomácia számára kedvezően alakult: a hangsúly a háború lezárásán, a béke lehetőségén és a szövetség védelmi erejének növelésén volt. Bár Ukrajna továbbra is számíthat a NATO támogatására, tagságának kérdése elhalasztódott, ami egybeesik Magyarország álláspontjával.
Orbán összegzése szerint a csúcs nem csupán politikai viták terepe volt, hanem egy olyan fordulópont is, ahol a békepárti üzenetek és a szövetség erősödésének iránya találkozni tudott.