Egyetlen éjszaka alatt 103 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem – a konfliktus újabb digitális frontja ezzel megnyílt az égen. A támadások nemcsak a hadszíntér feletti ellenőrzést rajzolják át, hanem a háború jövőjét is: a technológiai fölény most már nem a tankok, hanem a mikroprocesszorok csatájában dől el.

Kijev és Washington között tovább folytatódnak a tárgyalások Ukrajna légvédelmének és haderejének fejlesztéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az elmúlt napokban két alkalommal is egyeztetett Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével. A megbeszélések középpontjában a hosszú hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták lehetséges átadása állt.

Az ukrán ellenoffenzíva váratlan fordulatot hozott a Donyeck régióban: az ukrán erők több stratégiai ponton is megakasztották az orosz hadműveleteket, miközben célzott támadások érték Oroszország energetikai rendszereit, súlyos üzemanyag-hiányt okozva.

Ukrajna drónjai precíz támadást intéztek egy elektronikai gyártó üzem ellen, amely az orosz hadsereg kulcsfontosságú alkatrészeivel látja el a fegyverrendszereket. A gyár lángokban áll, a termelés leállt, és az incidens újabb bizonyítékát adja annak, hogy a modern háború frontvonala már a gyárak és logisztikai központok felé tolódott.

Magyarország újabb frontot nyitott az Ukrajnával zajló politikai vitában: a kormány 12 ukrán hírportált blokkolt válaszként arra, hogy Kijev korábban magyar nyelvű oldalakat tiltott le. A lépés egyértelmű üzenet – az információs háború most már a képernyőkön zajlik.

Orbán Viktor a "Harcosok órája" című műsorban adott interjút, ahol a Szőlő utcai botrányról, az ellenzékről, valamint Ukrajna és Oroszország helyzetéről beszélt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány "soha senkit nem vádolt bűncselekmény elkövetésével", és a stabilitásra, valamint a törvények tiszteletben tartására helyezi a hangsúlyt.

Külföldi sajtójelentések szerint szeptember 13-án hajnalban dróntámadás érte az oroszországi Baskírföld központjában, Ufában működő Bashneft–Novoil olajfinomítót. A Reuters és a Guardian beszámolói alapján legalább két pilóta nélküli eszköz közelítette meg az üzemet, amelyek közül az egyik becsapódott a létesítmény területén, tűz keletkezett, a másikat a helyi légvédelem próbálta megsemmisíteni.

A 2025-ös NATO-csúcson Orbán Viktor sikeresnek nevezte a tárgyalásokat, mivel – állítása szerint – nem Ukrajna NATO-tagságáról, hanem a szövetség megerősítéséről és a háború lezárásáról folyt a vita. A magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy álláspontja immár nem elszigetelt, hanem egyre több partnerrel talál közös hangot.

Washingtonban új lendületet kapott az orosz–ukrán békefolyamat: Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy megkezdődtek Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij lehetséges találkozójának előkészületei. A diplomáciai áttörés akár két héten belül elhozhatja az első közvetlen csúcstalálkozót a háború kezdete óta.

Wonszan, Észak-Korea – 2025. július
Az orosz–észak-koreai kapcsolatok új szintre léptek, miután Kim Dzsongun észak-koreai vezető személyesen biztosította Moszkvát arról, hogy országa minden lehetséges formában támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. A bejelentés nem csupán politikai gesztus volt, hanem konkrét katonai és logisztikai támogatást is magában foglal.