2025. november 28-án váratlan politikai földmozgás rázta meg Ukrajnát: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök menesztette legfőbb bizalmasát és kabinetfőnökét, Andrij Jermakot, miután korrupcióellenes nyomozók házkutatást tartottak a tisztségviselő otthonában. A döntés új korszakot nyithat Kijev hatalmi struktúrájában, és komoly következményekkel járhat az ukrán diplomáciára és a Nyugattal fenntartott kapcsolatokra is.

Magyarország a friss ukrán korrupciós botrányokra hivatkozva az uniós támogatások azonnali felfüggesztését sürgeti, ami újabb komoly feszültséget okoz Brüsszelben — a decemberi döntések így könnyen megtorpanhatnak.

Washington új, 28 pontból álló béketerve példátlan nyomást helyez Zelenskyyre: míg az USA jelentős ukrán engedményeket vár és sürgeti a döntést, addig Kijev lakossága határozottan elutasítja a javaslatot – és az amerikai fél szerint ez még nem is a végső ajánlat.

Az Egyesült Államok új szankciócsomagra készül Oroszországgal szemben, amely büntetővámokkal sújtaná az orosz energiát vásárló országokat, miközben Ukrajna megszállt területein két hőerőmű felrobbantása súlyos áramkimaradásokat okozott, tovább élezve a háború energiafrontját.

Ukrajna több térségét újabb orosz rakétatámadások érték pénteken. A hatóságok szerint civil létesítmények is megsérültek, több helyen akadozik az áram- és vízellátás. Az ENSZ figyelmeztetett: a tél közeledtével súlyosbodhat a humanitárius helyzet.

Az ukrán hadsereg új védelmi megoldással reagál a dróntámadásokra: acélból és kompozit anyagból készült drónelhárító hálókat telepítenek a frontvonalon. Az egyszerű, de hatékony rendszer képes megfogni a támadó eszközöket, és új korszakot nyithat a modern hadviselésben.

Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Egyetlen éjszaka alatt 103 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem – a konfliktus újabb digitális frontja ezzel megnyílt az égen. A támadások nemcsak a hadszíntér feletti ellenőrzést rajzolják át, hanem a háború jövőjét is: a technológiai fölény most már nem a tankok, hanem a mikroprocesszorok csatájában dől el.

Kijev és Washington között tovább folytatódnak a tárgyalások Ukrajna légvédelmének és haderejének fejlesztéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az elmúlt napokban két alkalommal is egyeztetett Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével. A megbeszélések középpontjában a hosszú hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták lehetséges átadása állt.

Az ukrán ellenoffenzíva váratlan fordulatot hozott a Donyeck régióban: az ukrán erők több stratégiai ponton is megakasztották az orosz hadműveleteket, miközben célzott támadások érték Oroszország energetikai rendszereit, súlyos üzemanyag-hiányt okozva.

Ukrajna drónjai precíz támadást intéztek egy elektronikai gyártó üzem ellen, amely az orosz hadsereg kulcsfontosságú alkatrészeivel látja el a fegyverrendszereket. A gyár lángokban áll, a termelés leállt, és az incidens újabb bizonyítékát adja annak, hogy a modern háború frontvonala már a gyárak és logisztikai központok felé tolódott.