Ukrajna több térségét újabb orosz rakétatámadások érték pénteken. A hatóságok szerint civil létesítmények is megsérültek, több helyen akadozik az áram- és vízellátás. Az ENSZ figyelmeztetett: a tél közeledtével súlyosbodhat a humanitárius helyzet.

Az ukrán hadsereg új védelmi megoldással reagál a dróntámadásokra: acélból és kompozit anyagból készült drónelhárító hálókat telepítenek a frontvonalon. Az egyszerű, de hatékony rendszer képes megfogni a támadó eszközöket, és új korszakot nyithat a modern hadviselésben.

Magyarország ismét jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásait, amíg a kijevi kormány nem változtat a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő politikáján. A döntés újabb diplomáciai vihart kavar Brüsszelben, miközben Budapest a nemzeti szuverenitás és a kisebbségi jogok védelmére hivatkozik.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Egyetlen éjszaka alatt 103 ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem – a konfliktus újabb digitális frontja ezzel megnyílt az égen. A támadások nemcsak a hadszíntér feletti ellenőrzést rajzolják át, hanem a háború jövőjét is: a technológiai fölény most már nem a tankok, hanem a mikroprocesszorok csatájában dől el.

Kijev és Washington között tovább folytatódnak a tárgyalások Ukrajna légvédelmének és haderejének fejlesztéséről. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy az elmúlt napokban két alkalommal is egyeztetett Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével. A megbeszélések középpontjában a hosszú hatótávolságú fegyverek, köztük a Tomahawk cirkálórakéták lehetséges átadása állt.

Az ukrán ellenoffenzíva váratlan fordulatot hozott a Donyeck régióban: az ukrán erők több stratégiai ponton is megakasztották az orosz hadműveleteket, miközben célzott támadások érték Oroszország energetikai rendszereit, súlyos üzemanyag-hiányt okozva.

Ukrajna drónjai precíz támadást intéztek egy elektronikai gyártó üzem ellen, amely az orosz hadsereg kulcsfontosságú alkatrészeivel látja el a fegyverrendszereket. A gyár lángokban áll, a termelés leállt, és az incidens újabb bizonyítékát adja annak, hogy a modern háború frontvonala már a gyárak és logisztikai központok felé tolódott.

Magyarország újabb frontot nyitott az Ukrajnával zajló politikai vitában: a kormány 12 ukrán hírportált blokkolt válaszként arra, hogy Kijev korábban magyar nyelvű oldalakat tiltott le. A lépés egyértelmű üzenet – az információs háború most már a képernyőkön zajlik.

Orbán Viktor a "Harcosok órája" című műsorban adott interjút, ahol a Szőlő utcai botrányról, az ellenzékről, valamint Ukrajna és Oroszország helyzetéről beszélt. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány "soha senkit nem vádolt bűncselekmény elkövetésével", és a stabilitásra, valamint a törvények tiszteletben tartására helyezi a hangsúlyt.

Külföldi sajtójelentések szerint szeptember 13-án hajnalban dróntámadás érte az oroszországi Baskírföld központjában, Ufában működő Bashneft–Novoil olajfinomítót. A Reuters és a Guardian beszámolói alapján legalább két pilóta nélküli eszköz közelítette meg az üzemet, amelyek közül az egyik becsapódott a létesítmény területén, tűz keletkezett, a másikat a helyi légvédelem próbálta megsemmisíteni.

A 2025-ös NATO-csúcson Orbán Viktor sikeresnek nevezte a tárgyalásokat, mivel – állítása szerint – nem Ukrajna NATO-tagságáról, hanem a szövetség megerősítéséről és a háború lezárásáról folyt a vita. A magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy álláspontja immár nem elszigetelt, hanem egyre több partnerrel talál közös hangot.