Megosztás az X-en
Augusztus 21-én újabb súlyos orosz támadás rázta meg Ukrajna nyugati részét: Munkács városát rakétatalálat érte, amelynek következtében 15 ember megsérült, közülük ketten súlyosan. A támadás célpontja egy amerikai tulajdonban lévő elektronikai üzem volt, ahol tárolóépületek gyulladtak ki, és hatalmas tűz keletkezett. A helyi hatóságok azonnali intézkedéseket hoztak: a lakosságot arra kérték, maradjanak otthon, és zárják be az ablakokat.
A civil élet mindennapjai kerültek célba
A Flex gyár, amelyet találat ért, háztartási termékeket gyártott, több száz helyi embernek adva megélhetést. Semmi köze nem volt katonai vagy hadiipari tevékenységhez. Ezért is különösen sokkoló a támadás üzenete: Oroszország nem válogat – a háború logikája a hétköznapok világát is rommá lőheti.
A helyszínen dolgozó tanárok és munkások beszámolói szerint a robbanás pillanatában több száz ember tartózkodott a gyárban. „Minden beleremegett, a fejem felett húzott el a második rakéta, aztán láttam a füstöt” – idézte fel egy helyi pedagógus. A csodával határos, hogy viszonylag kevés a sérült ahhoz képest, mekkora károkat okozott a találat.
Nemzetközi összefüggések
A támadás idején Európa és az Egyesült Államok ismét béketárgyalásokat sürgetett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök élesen elítélte az orosz lépést, rámutatva, hogy a támadás célzottan civil infrastruktúrát semmisített meg. A nemzetközi sajtó – a Reuters, az AP és a Financial Times – is hangsúlyozta: ez volt augusztus hónap legnagyobb orosz légi offenzívája, amelyben országos szinten több mint 574 drónt és 40 rakétát indítottak.
Kettős mérce a magyar politika színpadán
Az eset különösen kényelmetlen helyzetet teremt Magyarország számára. Alig néhány hete a kormány a leghangosabb diplomáciai offenzívát indította egy kárpátaljai magyar férfi halála miatt, akiről azt állította: kényszersorozáson bántalmazták Ukrajnában. Akkor Orbán Viktor és Szijjártó Péter válogatott szavakkal támadta Kijevet, szankciókat követelve, még a magyar rendőrséget is bevonva a nyomozásba.
Most, hogy Munkácsot orosz rakéták lőtték, és magyarok lakta városban civilek sérültek meg, sokan várják: vajon elhangzik-e ugyanaz a felháborodott kormányzati hang, ezúttal Moszkva ellen? Vagy ismét megkapjuk a jól ismert semmitmondó mondatot: „várjuk meg a hivatalos vizsgálatok végét”?
A köztársasági elnök szavai eddig kerülni látszanak az „orosz” szó kimondását – talán nem véletlenül. Ez a visszafogottság azonban egyre inkább úgy hat, mint politikai öncenzúra: mintha a kormány Brüsszelt sokkal szívesebben nevezné ellenségnek, mint Moszkvát.
Mi jön ezután?
A támadás után három forgatókönyv képzelhető el:
-
Diplomáciai hallgatás – a kormány elengedi a témát, nehogy Moszkva haragját kivívja.
-
Elterelő narratíva – az EU vagy a NATO kerül a mondatok célkeresztjébe, mintha az orosz rakétákat Brüsszel vezérelte volna.
-
Valódi kiállás – őszinte, egyenes szavak Moszkva felé, amivel Budapest végre a kárpátaljai magyar közösség mellé áll.
A realitás inkább az első kettő felé billen. Pedig Munkács lakói, köztük magyar családok, most nem politikai játszmát, hanem valódi szolidaritást várnak.