Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki Donald Trump legutóbbi nyilatkozata, amelyben új, drasztikus határidőt szabott volna Oroszországnak az ukrajnai háború lezárására. Az orosz biztonsági tanács alelnöke, Dmitrij Medvegyev kemény hangvételben reagált a volt amerikai elnök kijelentésére.
Trump: „10–12 napot adnék Putyinnak”
Donald Trump egy interjúban jelentette be, hogy elnökké választása esetén kevesebb mint két héten belül tűzszünetre kötelezné Oroszországot. Azt állította, hogy elnöki eszközeivel „napok alatt” meg tudná állítani a háborút – és ha ez nem történik meg, szankciókat helyezne kilátásba.
Trump kijelentése szerint:
„Putyinnak legfeljebb 10–12 napja lenne. Ha addig nem állítja le a háborút, annak komoly következményei lesznek.”
Medvegyev: „Ez nem tárgyalás – ez fenyegetés”
Medvegyev válasza nem sokat késett. Az orosz politikus közösségi oldalán reagált az ultimátumra:
„Minden újabb ultimátum egy fenyegetés, és a háború felé tett lépés. Nem Ukrajnával, hanem az Egyesült Államokkal.”
A volt orosz elnök szerint az efféle határidők és fenyegetések nem a békét szolgálják, hanem éppen ellenkezőleg: közelebb hozzák a nyílt konfrontációt. Medvegyev úgy fogalmazott, hogy az efféle nyilatkozatok „veszélyes játékok”, amelyek túllépnek a diplomácia határain.
Elemzők: Retorika vagy stratégia?
Nemzetközi megfigyelők szerint Trump kijelentése egyértelműen politikai célokat szolgál: belpolitikai kampányeszközként kívánja használni az ukrajnai háborút. Azonban az, hogy ilyen rövid határidőket szabna egy nukleáris hatalom vezetőjének, sokak szerint kockázatos lépés.
A Kreml szóvivője hivatalos közleményben úgy fogalmazott: Oroszország „nem reagál teátrális ultimátumokra”, és nem engedi, hogy külső politikai szereplők diktálják a feltételeket.
Háború vagy béke: ki irányítja a párbeszédet?
Az ukrajnai háború továbbra is elhúzódó konfliktus, amelyet sem katonai, sem diplomáciai úton nem sikerült lezárni. Miközben a nemzetközi közösség újabb béketárgyalásokban reménykedik, egyre gyakrabban hangzanak el ultimátumok mindkét oldalról.
A kérdés most az: vajon ezek az erőteljes kijelentések közelebb visznek a rendezéshez – vagy épp ellenkezőleg, tovább mélyítik az árkokat a nagyhatalmak között?