Megosztás az X-en
Az Antarktisz mindig is különös érzéseket váltott ki belőlem. Valamiért ez a végtelen fehérségbe burkolózó földrész sokkal többnek tűnt, mint amit a térképen látni. Talán épp az teszi annyira izgalmassá, hogy a mai napig szinte érintetlen, elérhetetlen és rejtélyes. Nem csoda, hogy évszázadok óta izgatja a felfedezők és gondolkodók fantáziáját – és be kell valljam, az enyémet is.
A jéggel borított kontinens távolsága, zordsága és feltérképezetlensége bőven adott alapot azoknak az elméleteknek, amelyek szerint az Antarktisz alatt egy ősi, fejlett civilizáció nyomai rejtőzhetnek. Lehetetlen? Talán. De nézzük meg kicsit közelebbről.
Hapgood, Einstein és az elmozduló kérgek
Az egyik legizgalmasabb – és legvitatottabb – elmélet Charles Hapgoodtól származik, aki 1958-ban azt állította, hogy a Föld kérge időnként elcsúszhat. Ha igaza lenne, akkor az Antarktisz valaha sokkal melegebb, lakható terület lehetett. A legmeglepőbb azonban az, hogy Albert Einstein maga is támogatta a gondolatot, legalábbis elismerte, hogy érdemes megvizsgálni. Ez már önmagában elég volt ahhoz, hogy én is komolyabban kezdjek rá figyelni.
A titokzatos Piri Reis térkép
Amikor először hallottam a Piri Reis térképről, nem akartam elhinni. Egy 1513-ból származó török térkép, amelyen – egyesek szerint – a jégtakaró nélküli Antarktisz körvonalai láthatók. Hogy lehetséges ez, ha az első hivatalos felfedezők csak a 19. században jártak ott? A kutatók vitatkoznak rajta: egyesek szerint hibás másolat, mások szerint bizonyíték egy elveszett tudásra. De a kérdés ott motoszkál bennem: „Mi van, ha tényleg tudtak valamit, amit mi már elfelejtettünk?”
Hancock és az elveszett világok romantikája
Graham Hancock írásaival különösen könnyű azonosulni. Ő nem egyszerűen adatokat közöl, hanem történeteket mesél – és ezek a történetek gyakran visszavezetnek az Antarktiszra. Azt állítja, hogy ott, a jég alatt egy fejlett kultúra létezett, amelyet egy globális kataklizma eltörölt. Hancock szerint Platón Atlantisza sem biztos, hogy mesebeszéd – lehet, hogy a múlt homályos emléke egy valódi katasztrófáról.
A tudomány véleménye: hideg és határozott
Azt is tudom persze, mit mondanak a geológusok. A fúrásokból vett minták alapján az Antarktisz legalább 15 millió éve fagyott állapotban van, vagyis jóval azelőtt, hogy bármilyen emberi civilizáció megjelent volna. A Piri Reis térképről is azt mondják, nem több, mint a dél-amerikai partvonal elnagyolt másolata.
Lehet, hogy igazuk van. De engem nem hagy nyugodni a gondolat: mi van, ha mégsem?
A Vostok-tó titkai
Ami viszont még a legszkeptikusabbakat is zavarba hozza, az az Antarktisz alatti vízivilág. A híres Vostok-tó, amelyet 4 kilométer vastag jég rejt, több millió éve érintetlen – és lehetséges, hogy egészen egyedi élővilágot rejteget. Ki tudja, milyen mikroszkopikus vagy éppen nagyobb léptékű titkok lapulnak ott?
Az „elveszett antarktiszi civilizáció” gondolata talán túl romantikus. Lehet, hogy nincs ott semmi más, csak kő, jég és víz. De a világnak szüksége van rejtélyekre – arra a tágas térre, ahol a képzelet és a tudomány még találkozhat. Nekem az Antarktisz ilyen hely. Egy fehér lap a világ végén, amire még bármilyen történetet rá lehet írni.
És ki tudja – talán egyszer nem is képzelet lesz az egész, hanem felfedezés.