Megosztás az X-en
Kananaskis, Kanada – 2025. június 17.
Donald Trump amerikai elnök meglepő lépésre szánta el magát: idő előtt elhagyta a kanadai G7-csúcstalálkozót, hogy az Egyesült Államokba visszatérve személyesen irányítsa a gyorsan romló közel-keleti helyzet kezelését. A Fehér Ház hivatalos közlése szerint az elnök döntését a Közel-Kelet felől érkező vészjelzések indokolták, különös tekintettel az Irán és Izrael közötti feszültség eszkalációjára.
Komoly aggodalom Teherán és Tel-Aviv között
A térségben az elmúlt napokban felerősödtek a katonai mozgások és rakétacsapások, amelyek több tucat civil áldozatot is követeltek. Az amerikai hírszerzés szerint Irán növekvő rakétaaktivitása és Izrael légicsapásai miatt komoly esélye van egy újabb regionális konfliktus kirobbanásának. Trump ennek fényében halasztott minden további nemzetközi programot.
"Hazamegyek. Most."
Trump a G7 zárónyilatkozatának aláírása előtt jelezte, hogy nem kíván részt venni a további egyeztetéseken. „A világ most nem konferenciákra vár – hanem tettekre,” – közölte röviden a repülőtérre tartva. A G7 többi vezetője zavarodottan fogadta a döntést, noha többen elismerték, hogy a közel-keleti válság „halasztást nem tűrő kihívás”.
Egyedül akarja megoldani?
Belső források szerint Trump azt tervezi, hogy a Fehér Házban krízis-stábot hív össze, és közvetlen diplomáciai csatornákon keresztül próbál hatni mindkét félre. Emellett nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok – ha szükséges – katonai válaszlépéseket is kilátásba helyez. Elemzők szerint Trump lépése egyszerre lehet stratégiai húzás és kampányüzenet is: ő az, aki cselekszik, miközben mások tárgyalnak.
G6 lett a G7-ből
Trump távozása nemcsak protokolláris zavarokat okozott, hanem a csúcstalálkozó hangulatát is felborította. A fennmaradó hat ország vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az erőszakot a Közel-Keleten, de nem fogalmaztak meg konkrét lépéseket. A csúcstalálkozó gyakorlatilag félbe szakadt, és a háttérben már most arról suttognak: a G7 jövője kérdésessé vált.
Trump döntése egyértelműen azt jelzi, hogy a közel-keleti válság az amerikai külpolitika első számú prioritásává lépett elő. Bár a csúcstalálkozón számos fontos gazdasági kérdés került volna terítékre, a valóság ismét közbeszólt – és Trump úgy döntött, ő maga lesz az, aki válaszol a világ egyik legrobbanékonyabb válsághelyzetére.