Megosztás az X-en
A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben gyűltek össze, hogy megvitassák a szövetség jövőjét meghatározó kérdéseket. A találkozó középpontjában a védelmi kiadások növelése és a katonai képességek fejlesztése állt, válaszul a globális biztonsági helyzet romlására és Oroszország növekvő fenyegetésére.
Trump 5%-os követelése és a NATO válasza
Donald Trump amerikai elnök ismételten felszólította a NATO-tagállamokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat a GDP 5%-ára. Ez jelentős emelkedés a jelenlegi 2%-os célhoz képest. Mark Rutte, a NATO főtitkára kompromisszumos javaslatot tett: 3,5% közvetlen védelmi kiadásokra és további 1,5% a kapcsolódó biztonsági beruházásokra, mint például a kibervédelem és infrastruktúra fejlesztése.
Megosztottság a tagállamok között
A tagállamok között nincs egyetértés a kiadások növelésének ütemezésében. Míg Rutte 2032-re tűzte ki a 5%-os cél elérését, addig több kelet-európai ország, például Litvánia, ezt túl későinek tartja, és 2030-at javasol. Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint a hangsúlyt inkább a tényleges katonai szükségletekre kellene helyezni, nem pedig a százalékos célokra.
reuters.com
Új képességcélok és katonai beruházások
A NATO új képességcélokat határozott meg, amelyek konkrét beszerzési és fejlesztési irányokat jelölnek ki a tagállamok számára. Ezek közé tartozik a légvédelem, hosszú hatótávolságú rakétarendszerek, dróntechnológia és logisztikai kapacitások bővítése. A cél, hogy a szövetség képes legyen gyorsan és hatékonyan reagálni bármilyen fenyegetésre, különösen a keleti határok mentén.
Az amerikai szerepvállalás jövője
Az Egyesült Államok szerepvállalása a NATO-ban továbbra is kulcsfontosságú. Azonban Trump elnök korábbi kijelentései és követelései nyomást gyakorolnak az európai tagállamokra, hogy növeljék saját védelmi hozzájárulásukat. Ez a dinamika arra ösztönzi Európát, hogy erősítse önálló védelmi képességeit, és csökkentse függőségét az amerikai támogatástól.