Akár egymillió magyar család kerülhetne nehéz helyzetbe a fakitermelési moratórium teljes fenntartása miatt – ezzel indokolta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, hogy a kormány nem hosszabbította meg a szeptember végén lejárt általános tilalmat. A politikus szerint a lakossági tűzifaellátás és a korábban megkötött gazdasági szerződések egyaránt korlátozzák a döntési lehetőségeket. A védett erdők egy részében ugyanakkor továbbra sem engedélyezik a fakivágást.
A fakitermelési moratórium lejárata körül kialakult vitára csütörtökön reagált Gajdos László. A miniszter október 8-i Facebook-bejegyzésében részletesen ismertette, miért nem tartotta megvalósíthatónak a korábban bevezetett korlátozás teljes körű meghosszabbítását. Álláspontja szerint az erdők védelmét szolgáló változtatások szükségesek, de az átállás során a fával fűtő háztartások ellátását és az erdőgazdaságok gazdasági kötelezettségeit is figyelembe kell venni.
A moratóriumot májusban vezették be átmeneti intézkedésként. A szeptember 30-ig tartó időszak célja az volt, hogy a kormány felmérje az állami erdőgazdálkodás helyzetét és előkészítse a természetvédelmi szempontokat erősebben érvényesítő működést. A határidő lejártakor azonban a kabinet úgy döntött, hogy a tilalmat nem hosszabbítja meg változatlan formában. Ez természetvédelmi szervezetek részéről bírálatokat váltott ki, amelyek szerint a védett erdők megóvásához szélesebb körű korlátozásokra lenne szükség.
Gajdos László a döntés egyik legfontosabb indokaként a lakosság tűzifaigényét nevezte meg. Közlése szerint Magyarországon mintegy 1,5 millió háztartásban a fa az egyetlen vagy a meghatározó fűtési forma. Úgy véli, hogy a kitermelés széles körű leállítása veszélyeztetné ezeknek a háztartásoknak az ellátását. Becslése alapján akár egymillió család is krízishelyzetbe kerülhetne. A miniszter ezt a moratórium fenntartásának lehetséges következményeként fogalmazta meg, nem pedig már bekövetkezett ellátási problémaként.
A kormány mozgásterét a korábbi gazdasági megállapodások is szűkítik a tárcavezető szerint. Az előző kabinet idején biomassza-erőművekkel és faipari vállalkozásokkal kötött hosszú távú szerződések felmondása állítása alapján több milliárd forintos kártérítési kötelezettséget eredményezhetne. Emellett több ezer munkahely kerülhetne veszélybe. Gajdos szerint ezek a körülmények különösen megnehezítik a gyors átállást egy olyan erdőgazdálkodási rendszerre, amelyben a természetvédelmi szempontok kapnak elsőbbséget.
A miniszter az állami erdőgazdaságok éves kitermelési adatait is ismertette. Tájékoztatása szerint évente hozzávetőleg 4 millió köbméter faanyag kerül ki az állami erdőkből. Ebből 1,3 millió köbmétert tűzifaként hasznosítanak, 1,4 millió köbméter a faiparhoz kerül, 700 ezer köbmétert erőművek használnak fel, további 600 ezer köbmétert pedig külföldön értékesítenek. Ezekkel a számokkal azt kívánta érzékeltetni, hogy az erdőgazdálkodás átalakítása egyszerre érinti a lakossági energiaellátást, az ipart és az exportot.
A szeptember végén lejárt moratórium ugyanakkor nem jelenti valamennyi erdővédelmi korlátozás megszűnését. Gajdos beszámolója szerint a nemzeti parkokkal és az erdőgazdaságokkal közösen 1441 védett erdőrészletet vizsgáltak felül, amelyek 35 százalékában továbbra is fennmarad a fakivágási tilalom. Emellett az állami erdőkben található, 120 évnél idősebb és magas természetességű állományokra is teljes körű moratórium vonatkozik.
Az állami természetvédelem október 1-jei hivatalos tájékoztatása további korlátozásokat is ismertetett. Eszerint október 3-tól a védett és Natura 2000 területeken a tarvágás és más, erdőfelújítással járó fakitermelés csak külön felülvizsgálatot követően indulhat el. A jóváhagyott listán nem szereplő munkálatok nem kezdhetők meg. A szabályozás tehát nem a korábbi általános moratórium változatlan fenntartását jelenti, hanem a kitermelés meghatározott feltételekhez kötését.
A természetvédő szervezetek kifogásainak középpontjában továbbra is az áll, hogy a védett erdők hosszú távú megőrzéséhez szerintük határozottabb korlátozások szükségesek. A Greenpeace korábban arra figyelmeztetett, hogy az általános moratórium lejárata újabb fakitermelések előtt nyithat utat. Gajdos ezzel szemben úgy érvel, hogy a természetvédelmi célok és a lakossági ellátás biztonsága nem választhatók el egymástól. A miniszter a kritikák egy részét túlzónak tartja, ugyanakkor elismeri, hogy a civil szervezetek gyorsabb változtatásokat szeretnének.
A kormány az erdőgazdálkodás működését is átalakítaná. Gajdos tervei szerint az állami erdészeti társaságoknál a jelenlegi, bevételközpontú működés helyett nonprofit szemléletet kell meghonosítani. A vezetői tisztségekre pályázatokat írnak ki, miközben felülvizsgálják a meglévő szerződéses kapcsolatokat. A miniszter különösen fontosnak nevezte a biomassza-erőművekkel kötött megállapodások áttekintését.
A tárcavezető hosszabb távon a fatüzelésű energiatermelés visszaszorítását is szükségesnek tartja. Álláspontja szerint az energiabiztonságot más forrásokra kell alapozni és a lakossági fatüzelés arányát is jelentősen csökkenteni kell. Az erdők kezelésében a természetközelibb gazdálkodást, a folyamatos erdőborítás fenntartását és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó módszerek elterjesztését szorgalmazza.
Gajdos László a fakitermelési moratórium lejáratáról, a WWF természetvédelmi aggályaival. Videó: RTL Híradó, 2026. október 1.
A miniszter közlése szerint az új erdőgazdálkodási rendszer kialakításának koncepciója már elkészült. A gyakorlati átállás azonban a szerződéses kötelezettségek és az ágazat szerkezete miatt hosszabb időt igényel. A kormány célja, hogy az átalakítást a lehető legrövidebb idő alatt, legkésőbb a jelenlegi kormányzati ciklus végéig végrehajtsa.
forrás: Gajdos László élő környezetért felelős miniszter 2026. október 8-i Facebook-bejegyzése.
