Alapjaiban alakítaná át a magyar közoktatást a Civil Közoktatási Platform szeptemberben nyilvánosságra hozott hosszú távú stratégiája. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított dokumentum 10 vagy 12 évfolyamos egységes iskolákra építené a rendszert, kivezetné a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzést, megszüntetné a kerettanterveket és az osztályzatközpontú értékelést. Az elképzelések az érettségit és a felsőoktatási felvételit is alapvetően átalakítanák. Nem kormányprogramról vagy kész jogszabályról van szó: a CKP vitaindító szakértői anyagként tette közzé a negyvenoldalas dokumentumot.
A Civil Közoktatási Platform szeptember 18-án hozta nyilvánosságra a Javaslat Magyarország egy lehetséges hosszútávú oktatásfejlesztési stratégiájára a 21. század második negyedének kezdetén című anyagot. A Nahalka István által összeállított stratégia nem kisebb korrekciókat, hanem az iskolarendszer szerkezetének, az értékelésnek, a tantervi szabályozásnak és a pedagógusképzésnek az átalakítását vázolja fel.
Kivezetnék a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokat
A stratégia egyik legnagyobb változtatása az egységes iskolarendszer kialakítása lenne. Az egyik lehetséges modellben mind a 12 évfolyam egységes, komprehenzív iskolában működne. Egy másik változat 10 közös évfolyam után két évre általános vagy szakképzési irányt kínálna.
Mindkét modell felszámolná a jelenlegi korai elágazások jelentős részét. A dokumentum kifejezetten a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi képzés kivezetését és a szelektív iskolatípusok megszüntetését javasolja. Ezzel együtt jelentősen visszaszorulnának az iskolai felvételi eljárások is.
A változtatást azzal indokolják, hogy Magyarországon különösen erős az összefüggés a gyermekek szociokulturális háttere és iskolai eredményessége között. A CKP szerint a korai szelekció növeli az intézmények közötti különbségeket és rontja a társadalmi mobilitás esélyeit.
A stratégia ugyanakkor elismeri, hogy az iskolaszerkezet átalakítása önmagában nem szüntetné meg a szelekciót. A települési szegregáció és a szabad iskolaválasztás miatt további beavatkozásokra is szükség lehet. Ennek részeként a beiskolázási körzetek módosítása, iskolaközpontok és akár iskolabusz-rendszerek kialakítása is szóba kerül.
Az egységes iskola nem jelentené azt, hogy minden gyermek ugyanazt tanulná ugyanazon a szinten. A stratégia nagyobb teret adna a differenciálásnak és a személyre szabott fejlesztésnek. Az életkor előrehaladtával egyre több lehetőséget biztosítanának arra, hogy a diákok érdeklődésük és képességeik szerint válasszanak. A hagyományos tantárgyi tudás mellett nagyobb hangsúlyt kapnának a manuális, művészeti és más képességterületek is.
Az osztályzatközpontú értékelést is leváltanák
A másik nagy változás az értékelést érintené. A stratégia a kvantitatív, számszerű értékelés megszüntetését és döntően kvalitatív módszerek alkalmazását javasolja.
Az értékelés célja nem a tanulók rangsorolása, fegyelmezése vagy büntetése lenne. Azt mutatná meg, milyen tudással rendelkeznek, azt mennyire tudják valós helyzetekben alkalmazni, miben fejlődtek és hol van szükségük további segítségre. Nagyobb szerepet kapna az önértékelés is.
Ezzel együtt háttérbe szorítanák az „elmagyarázom – megtanulod – számon kérem” tanítási logikát. A hangsúly az aktív tanulásra, a belső motivációra és a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazására kerülne.
Az átalakítás az érettségit is elérné. A dokumentum felveti az érettségi megszüntetésének lehetőségét, de ezt nem rögzíti konkrét reformként. Részletesebben egy olyan rendszerrel foglalkozik, amelyben az érettségi megmaradna, de nem hagyományos számszerű eredményt adna. Projektmunka, portfólió és szöveges értékelés is szerepet kaphatna.
Ehhez a felsőoktatási felvételit is hozzá kellene igazítani. A stratégia példaként felvételi beszélgetéseket említ, amelyek során az érettségihez kapcsolódó részletes szöveges értékelést is figyelembe lehetne venni.
Megszűnnének a kerettantervek
Jelentősen csökkenne a központi tantervi szabályozás részletessége is. A stratégia szerint megszűnnének a kerettantervek, a Nemzeti alaptanterv pedig elsősorban közös fejlesztési feladatokat és egy minimális közös tudásanyagot határozna meg.
A NAT műveltségi területeket jelölne ki, de még a tantárgyakat sem feltétlenül központilag határoznák meg. Az iskolák és pedagógusok jóval nagyobb szabadságot kapnának abban, hogyan szervezik meg a tanítást. Központilag ugyanakkor továbbra is szabályoznák a tanulók maximális heti iskolai terhelését.
A koncepció az óvoda és az iskola közötti átmenetet is rugalmasabbá tenné. Külön foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel és felveti, hogy esetükben bizonyos körülmények között csak négyéves kortól legyen kötelező az óvodába járás.
A pedagógusképzést és a továbbképzést szintén az új rendszerhez igazítanák. Nagyobb hangsúlyt kapna a differenciálás, a személyre szabott fejlesztés és a korszerű pedagógiai-pszichológiai tudás. A stratégia erősítené a neveléstudományi kutatásokat és gyermekügyi, illetve oktatásfejlesztési központok létrehozását is javasolja.
Egy-két évtizedes átalakulással számolnak
A CKP nem néhány év alatt végrehajtható reformként ír a változtatásokról. A stratégia jelentős része egy-két évtizedes időtávval számol, mert az új iskolarendszerhez nemcsak jogszabályokra, hanem pedagógusképzésre, új módszerekre, tananyagokra és hosszabb társadalmi egyeztetésre is szükség lenne.
Maga a CKP is hangsúlyozza, hogy több kérdésben nincs teljes szakmai egyetértés. Az iskolarendszer szerkezetéről folyó vitákban például 10+2-es, 9+3-as és 6+6-os megoldások egyaránt megjelentek.
Ezért a most közzétett stratégia nem jelenti azt, hogy eldőlt a 6 és 8 osztályos gimnáziumok megszüntetése, eltörlik az osztályzatokat vagy átalakítják az érettségit. A dokumentum egy lehetséges hosszú távú irányt mutat be.
Ha azonban a benne szereplő legfontosabb elemekből később politikai döntés és jogszabály születne, az az iskolarendszer szerkezetétől az osztályozáson és az érettségin át egészen a tanári munkáig egyszerre változtatná meg a magyar közoktatás működését.
Forrás: Civil Közoktatási Platform – Javaslat Magyarország egy lehetséges hosszútávú oktatásfejlesztési stratégiájára a 21. század második negyedének kezdetén; összeállította: Nahalka István
