Orbán Viktor szerint napokon belül eldőlhet, hogy az ukrajnai háború átterjed-e Európára, vagy sikerül megfékezni a konfliktust. A miniszterelnök a nemzeti egység fontosságát is hangsúlyozta, felidézve a 2004-es népszavazást és az azóta végbement politikai változásokat.

A NATO 2025. december 1-jén zárt ajtók mögötti diplomáciai egyeztetést tartott, miután az ukrajnai háború és a térségben zajló politikai mozgások újabb feszültséghullámot indítottak el Európában. A találkozón Mark Rutte NATO-főtitkár és az ukrán védelmi miniszter vett részt, és bár a megbeszélés részleteit nem hozták nyilvánosságra, a szövetség tagországai szerint elkerülhetetlenné vált egy határozottabb külpolitikai irányvonal megvitatása. A zárt egyeztetést sokan a december 3-án esedékes hivatalos NATO-miniszteri ülés előkészítő lépésének tekintik, amely hosszú távon is átformálhatja a kontinens biztonsági helyzetét.

Lengyelország élesen figyelmeztette Vlagyimir Putyint, hogy ne lépje át légterét a Trump–Putyin budapesti csúcstalálkozó előtt. A bejelentés újabb diplomáciai hullámokat vetett az Európai Unióban.

Donald Trump váratlanul békeüzenetet küldött a világnak: a volt amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel folytatott találkozója után arra szólította fel Oroszországot és Ukrajnát, hogy „álljanak meg ott, ahol vannak”, és azonnal fejezzék be a háborút. A kijelentés egyszerre keltett reményt és aggodalmat – miközben a világ azon tűnődik, vajon valódi békekezdeményezésről vagy politikai manőverről van-e szó.

Több külföldi hírforrás – köztük az RBC-Ukraine, a Business Insider és a Washington Post – is arról számolt be, hogy az ukrán katonai hírszerzés szerint az orosz stratégiai tervekben 2026 szerepel a háború lezárásának célidőpontjaként.