Belgium eddig dokumentált legnagyobb erdő- és vegetációtüzével küzdenek az ország keleti részén fekvő High Fens természetvédelmi területen. A lángok mintegy 3000 hektárt érintettek, vagyis több mint kétszer akkora területet, mint az ország korábbi rekordot jelentő, 2011-es tüzében. A hétfőn érkezett eső és az alacsonyabb hőmérséklet jelentős segítséget adott az oltásban részt vevő mintegy ötszáz embernek, a veszély azonban nem múlt el: a tűz mélyen behatolt a tőzeges talajba, ahol akár hónapokon keresztül is izzhat.
A tűz pénteken kezdődött Belgium keleti részén, a német határ közelében elterülő High Fens – francia nevén Hautes Fagnes, hollandul Hoge Venen – természetvédelmi területen. A hosszan tartó szárazságot és rendkívüli meleget követően a növényzet könnyen lángra kapott, a tűz pedig rövid idő alatt olyan méretűvé vált, amellyel Belgiumban korábban nem kellett szembenézni.
A helyzetet különösen súlyossá tette, hogy a tűzfront a hétvégén Németország irányába haladt. A német határ túloldalán fekvő Monschau térségében a hatóságok a füst miatt lakossági intézkedéseket hoztak, miközben a tűzoltók igyekeztek megakadályozni, hogy a lángok átlépjék a határt. Vasárnap a tűzfront egy szakasza mintegy másfél kilométerre volt a németországi Ruitzhof épületeitől.
Belgium mellett Németország és Luxemburg is bekapcsolódott az oltásba
A tűz mérete miatt a helyi erők önmagukban nem tudták kezelni a helyzetet. Belgium különböző részeiről érkeztek tűzoltók, mellettük német és luxemburgi egységek, katonák és helyi gazdálkodók is részt vettek a védekezésben. A gazdák mezőgazdasági gépekkel és vízszállító eszközökkel segítették a munkát.
A hétvégén Hollandia is bekapcsolódott a légi oltásba. Belgium emellett segítséget kért az Európai Uniótól, amely az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében három helikoptert és két vízbombázó repülőgépet mozgósított európai tartalékából. Mintegy 500 tűzoltó, katona, gazdálkodó és más szakember vett részt a tűz elleni küzdelemben. A hétfői eső jelentősen javította a helyzetet, és több szakaszon sikerült ellenőrzés alá vonni a lángokat. A vallon hatóságok azonban óvatosak maradtak. Nicolas Yernaux, Vallónia közigazgatásának szóvivője a Reutersnek azt mondta, továbbra sem lehet kijelenteni, hogy a teljes tüzet megfékezték, mert újabb és újabb gócpontok alakulhatnak ki.
A High Fens különleges természeti környezete miatt az oltás lényegesen nehezebb, mint egy hagyományos erdőtűznél. A terület jelentős részét mély tőzeges talaj borítja. A tőzeg nagy mennyiségű részben lebomlott növényi anyagot tartalmaz, amely kiszáradva nemcsak a felszínen képes égni. A tűz behatolhat a talaj mélyebb rétegeibe, ahol látható lángok nélkül, lassan tovább izzik.
A belga hatóságok szerint a tűz több méter mély tőzegrétegekbe is bejutott. Ez azt jelenti, hogy az eső és a felszíni lángok visszaszorítása után sem feltétlenül ér véget az oltás. A föld alatt maradó izzó részek később újabb felszíni tüzeket indíthatnak, ezért a terület ellenőrzése és teljes eloltása akár hónapokig is eltarthat. Ez magyarázza azt is, hogy a hatóságok miért nem engedték azonnal vissza azokat a lakosokat, akiket a veszélyeztetett területekről korábban kitelepítettek.
A 3000 hektáros érintett terület belga viszonylatban rendkívüli. Az ország korábbi, modern kori rekordját egy 2011-es tűz tartotta, amely közel 1400 hektárt érintett. A mostani katasztrófa tehát már több mint kétszer akkora területet pusztított végig. Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer, az EFFIS adatai alapján ez Belgium eddig dokumentált legnagyobb ilyen tűzesete.
A vallon közigazgatás a történteket Belgium szempontjából rendkívüli ökológiai katasztrófának tekinti. A High Fens ugyanis nem egyszerű erdőterület, hanem Belgium egyik legfontosabb természetvédelmi vidéke, különleges lápokkal, tőzegmezőkkel és az ezekhez alkalmazkodott élővilággal. A károk pontos ökológiai mérlege még nem ismert. Ehhez előbb az aktív tűzfészkeket kell felszámolni, majd fel kell mérni, hogy a lángok és a talajban izzó tőzeg milyen mértékben károsították a természetvédelmi terület élőhelyeit.
Vizsgálják, hogyan keletkezett a tűz
A tűz pontos oka egyelőre nem ismert. A belga ügyészség vizsgálatot indított, hogy kiderítse, mi indította el a tüzet. Az erdő- és vegetációtüzek túlnyomó többségének közvetlen kiváltó oka emberi tevékenység. A belga esettel kapcsolatban azonban jelenleg egyik lehetőséget sem állapították meg, ezért a tűz okáról ennél többet nem lehet hitelesen kijelenteni. A katasztrófa kialakulásának körülményeihez ugyanakkor hozzájárult a rendkívül száraz és forró időjárás. A tűz kitörése előtti hőhullámban Belgium egyes részein 37 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mértek. A tartós meleg kiszárította a növényzetet és a felső talajrétegeket, így a tűz gyors terjedéséhez kedvező körülmények alakultak ki.
Egész Európa rendkívüli tűzszezonnal küzd
A belgiumi tűz egy súlyos európai tűzszezon része. Az EFFIS adatai szerint 2026-ban már több mint 576 ezer hektár égett le Európában – ez nagyjából Luxemburg területének kétszerese. A kontinens több országában egymást követő hőhullámok és hosszú száraz periódusok alakítottak ki rendkívül magas tűzkockázatot.
Görögországban a hétvégén két ember meghalt a Szalamina szigetén pusztító tűzben, és mintegy ötszáz embert komppal menekítettek ki, amikor a szél lakott területek felé hajtotta a lángokat. Spanyolországban több nagy tűzzel küzdenek, egy tűzoltó életét vesztette, Horvátországban pedig az Omiš környéki tűz miatt mintegy ezer embernek kellett elhagynia otthonát. Portugália északi részén szintén aktív tűzfészkekkel küzdenek. Belgiumban ugyanakkor ilyen méretű vegetációtüzek korábban rendkívül ritkának számítottak. A hétfői csapadék után a közvetlen veszély csökkent, de a következő időszakban a tűzoltóknak a mélyen izzó tőzegrétegeket kell ellenőrizniük, miközben a hatóságok megkezdhetik a természetvédelmi károk felmérését és folytatják a tűz keletkezési okának vizsgálatát.
Forrás: Reuters l European Forest Fire Information System
