Az Egyesült Államok újabb katonai erősítést küldött a Közel-Keletre, miközben továbbra sem világos, hogy Washington készül-e szárazföldi műveletre Irán ellen. Több ezer amerikai katona, köztük az 82. légiszállítású hadosztály ejtőernyősei, tengerészgyalogosok és különleges műveleti egységek érkeztek a térségbe. A lehetséges opciók között felmerült a Hormuzi-szoros biztosítása, illetve az iráni Kharg-sziget elleni akció is, de szakértők szerint ez rendkívül kockázatos lenne, ezért a csapatmozgások önmagukban még nem bizonyítják, hogy küszöbön állna egy amerikai szárazföldi támadás.
A háború politikai megítélése Washingtonban is vitatott. Keddi beszámolók szerint Donald Trump állítólag közölte munkatársaival, hogy akár a Hormuzi-szoros azonnali megnyitása nélkül is kész lenne lezárni az iráni hadműveletet. Közben más hírek szerint az amerikai elnök továbbra sem zárja ki a keményebb fellépést, ezért a katonai és diplomáciai irány egyszerre van jelen az amerikai politikában.
Németországban eközben Friedrich Merz kancellár és Ahmed al-Sharaa szíriai átmeneti elnök tárgyalásai kerültek a figyelem középpontjába. Merz arról beszélt, hogy a Németországban élő szíriaiak nagy része a következő években visszatérhetne hazájába, hogy részt vegyen az újjáépítésben. Németország jelenleg 700–800 ezer szíriai menedékkérőt fogad be, és Berlin elsősorban azok visszatérését sürgeti, akiknek nincs tartós jogi státuszuk, illetve akik bűncselekményt követtek el. Ugyanakkor al-Sharaa nem erősítette meg egyértelműen a legmagasabb visszatérési arányokra vonatkozó becsléseket, inkább egy úgynevezett körkörös migrációs modellt említett, amely lehetővé tenné, hogy a szíriaiak Németországhoz fűződő kapcsolataikat se veszítsék el teljesen.
Egyiptomban sem általános, minden este kilenckor kezdődő áramszünetről számoltak be a megbízható nemzetközi források, hanem energiatakarékossági intézkedésekről. Kairó és más városok éjszakai élete jelentősen visszafogottabb lett: korábbi zárások, csökkentett közvilágítás, valamint egyes állami projektek lassítása lépett életbe az emelkedő energiaköltségek és a regionális háború hatásai miatt. Ez így is komoly terhet ró az éttermekre, kávézókra és a szolgáltató szektorra, de pontosabb úgy fogalmazni, hogy Egyiptom energiafogyasztási korlátozásokat vezetett be, nem pedig országos, kötelező esti áramszünetet.
