Több százezer ember vonult utcára szombaton Franciaországban a növekvő megélhetési költségek, az oktatás helyzete és a közszolgáltatások romló állapota miatt, ám az országos tiltakozáshullám számos városban súlyos erőszakba torkollott. Limoges történelmi városházáját felgyújtották, Marseille-ben behatoltak a városházára, Lyonban lángra kapott a turisztikai hivatal épülete, Párizsban és más nagyvárosokban pedig fosztogatásokról és rendőrökkel vívott összecsapásokról érkeztek jelentések. A hatóságok későbbi összesítése szerint több mint 1200 embert állítottak elő, és legalább 150 rendőr megsérült. Az erőszak azonban nem változtat azon, hogy a demonstrálók többsége békésen tiltakozott – a szombati események mégis újabb súlyos politikai válsághelyzet elé állították a francia vezetést.
Franciaországon végigsöprő országos tiltakozáshullám tört ki. A kezdetben elsősorban az oktatási rendszer problémái és a fiatalok életkörülményei miatt szerveződő tiltakozások országos megmozdulássá szélesedtek. A magas megélhetési költségek, a közszolgáltatások helyzete és a gazdasági bizonytalanság olyan különböző társadalmi csoportokat hozott az utcára, amelyek korábban nem léptek fel közösen. A demonstrációkhoz diákok, szakszervezeti aktivisták és a korábbi sárgamellényes mozgalom résztvevői is csatlakoztak. A szervezésben a közösségi oldalaknak is jelentős szerep jutott: a felhívások az elmúlt hetekben gyorsan terjedtek, a tiltakozásokat pedig egyre több városban hirdették meg.
A francia belügyminisztérium 550 ezer résztvevőről számolt be, miközben a szervezők 800 ezerre becsülték a demonstrálók számát, amely jelentős országos mozgósítást jelez. A tömegek egy része békésen vonult végig az utcákon, számos helyszínen azonban a demonstrációktól elkülönülő vagy azokhoz csatlakozó erőszakos csoportok jelentek meg, és a délutáni, esti órákban több városban súlyos összecsapások bontakoztak ki.
A nap egyik legsúlyosabb eseménye Limoges-ban történt, ahol maszkot viselő személyek megtámadták a városházát. A helyszíni beszámolók szerint előbb egy önkormányzati rendőrautót gyújtottak fel az épület előtt, majd betörték az ablakokat, behatoltak a városházára és tüzet okoztak. A lángok gyorsan terjedtek az 1883-ban felavatott történelmi épületben. A tűzoltók órákon át küzdöttek a lángokkal, miközben attól tartottak, hogy a tetőszerkezet is összeomolhat.
A Haute-Vienne megyei prefektus később arról beszélt, hogy az épület jelentős része megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. A városháza elleni támadás a város egyik meghatározó középületét érintő súlyos pusztítás. A Le Monde helyszíni tudósítása szerint a tűz idején a környéken összegyűlt emberek döbbenten figyelték az eseményeket. A francia sajtó olyan jelenetekről számolt be, amelyek messze már nem a szokásos tüntetés rendbontásairól szólnak.
Marseille-ben behatoltak a városházára, ablakokat törtek be, és megrongálták az épület berendezését. A város polgármestere ugyanakkor viszonylag korlátozott károkról beszélt, ezért a marseille-i eseményeket nem lehet a limoges-i tűzesettel azonos súlyú pusztításként bemutatni. Lyonban a turisztikai hivatal épületét gyújtották fel, Bordeaux-ban pedig a prefektus hivatalos rezidenciáját érte támadás. Több más városban rendőrségi épületeknél, közintézményeknél és üzletsorokon is erőszakos jelenetek zajlottak.
Párizsban is elszabadult az erőszak
A fővárosban a Place de la République környékén és más forgalmas városrészekben rendőrök és erőszakos csoportok csaptak össze. A helyszíni beszámolók szerint üzleteket törtek fel és fosztottak ki, miközben a rendőrség könnygázt és más tömegoszlató eszközöket alkalmazott. A hatóságok több alkalommal arra figyelmeztettek, hogy a rongálásokban részt vevő csoportok gyorsan változtatták helyszínüket, és egyszerre több ponton próbálták lekötni a rendőri erőket. Ez megnehezítette a rend fenntartását, különösen azokban a városokban, ahol a békés felvonulásokkal párhuzamosan különálló rendbontások is kialakultak.
Laurent Nuñez belügyminiszter az esti órákban még körülbelül 400 előállított személyről és 60 sérült rendőrről számolt be. A későbbi országos összesítés már több mint 1200 előállítást és legalább 150 sérült rendőrt említett. A hatóságok szerint a résztvevők többsége békésen demonstrált. A legsúlyosabb erőszakos cselekményekért a kormány radikális csoportokat és fosztogatókat tett felelőssé.
A szombati események nyomán a rendőrség fellépésének vizsgálata is napirendre került. Saint-Étienne-ben egy fiatalkorú tüntető súlyos kézsérülést szenvedett egy rendőrségi gránáttal összefüggésben. A francia beszámolók szerint az ügyben a rendőrség belső ellenőrző szerve, az IGPN vizsgálatot indított. A történtek újabb kérdéseket vetnek fel a tömegoszlató eszközök alkalmazásáról, különösen olyan helyzetekben, amikor fiatalkorúak is részt vesznek a demonstrációkon. A francia belügyi vezetés szerint a rendőrségnek biztosítania kellett a békés gyülekezés lehetőségét, megvédenie az állami és önkormányzati épületeket, valamint megakadályoznia a fosztogatásokat.
Élőben:
Macron kemény fellépést ígér, a társadalmi elégedetlenség viszont megmarad
Emmanuel Macron francia elnök elítélte a rongálásokat és a közintézmények elleni támadásokat. A kormány hangsúlyozta, hogy a békés tiltakozás demokratikus jog, az épületek felgyújtása, az üzletek kifosztása és az emberek elleni erőszak azonban büntetőjogi következményekkel járhat. Gérald Darmanin igazságügyi miniszter a történtek után szigorú ügyészségi fellépést sürgetett. A hatóságok számára most nemcsak a közrend helyreállítása, hanem az egyes erőszakos cselekmények elkövetőinek azonosítása is feladatot jelent. A kormányzati fellépés ugyanakkor önmagában nem szünteti meg azokat az okokat, amelyek miatt szombaton százezrek indultak el az utcákra. A francia oktatási rendszer körüli viták, a fiatalok jövőjével kapcsolatos bizonytalanság, a megélhetési nehézségek és a közszolgáltatások működésével kapcsolatos elégedetlenség továbbra is megoldatlan kérdések, és most a különböző társadalmi csoportok sérelmei kapcsolódtak össze egyetlen országos tiltakozásban.
A helyzet politikai jelentőségét növeli, hogy Franciaország már a 2027-es elnökválasztás felé közeledik.
