Jelentős fordulat körvonalazódik az európai autóiparban: Franciaország és Németország pénteken közös megállapodásra jutott arról, hogy enyhíteni kell a 2035-től tervezett szigorú kibocsátási szabályokat. Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár egyezsége lehetővé tenné, hogy bizonyos belső égésű motoros és hibrid autókat 2035 után is újonnan értékesítsenek az Európai Unióban. A két ország egyúttal az európai autógyártást és alkatrészbeszállítókat védő szabályok megerősítéséről is megállapodott. A változás azonban még nem végleges: az uniós jogalkotóknak is jóvá kell hagyniuk.
Franciaország és Németország október 16-án, pénteken jelentette be, hogy sikerült közös álláspontot kialakítaniuk az európai autóipar jövőjét meghatározó egyik legvitatottabb kérdésben. A megállapodás az új személygépkocsik 2035-től tervezett kibocsátási követelményeinek enyhítését és az európai gyártás előnyben részesítését kapcsolja össze.
A döntés politikai súlya jelentős. Németország hosszabb ideje szorgalmazza a belső égésű motorokkal kapcsolatos szabályok felülvizsgálatát, Franciaország pedig azt szeretné elérni, hogy az elektromos átálláshoz kapcsolódó beruházások és állami támogatások minél nagyobb része az európai gyártóknál és beszállítóknál maradjon. A két ország most kölcsönösen támogatja egymás legfontosabb célkitűzéseit.
Mi változhat 2035 után?
A jelenleg hatályos uniós szabályozás szerint 2035-től az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek gyártói flottaszinten 100 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést kötelesek elérni a 2021-es referenciaértékhez képest. Ez a gyakorlatban az új, hagyományos benzines és dízelautók értékesítésének megszűnését jelentené.
Az Európai Bizottság azonban már 2025 decemberében javasolta a szabályok felülvizsgálatát. A brüsszeli tervezet a 100 százalékos követelményt 90 százalékra csökkentené, a fennmaradó kibocsátást pedig meghatározott ellentételezési intézkedésekkel kellene kompenzálni, például alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél, szintetikus üzemanyagok vagy bioüzemanyagok alkalmazásával.
A mostani francia–német megállapodás ennél is tovább menne. A Reuters beszámolója szerint Párizs és Berlin támogatja a 90 százalékos kibocsátáscsökkentési célt, de elhagyná a fennmaradó 10 százalék kötelező ellentételezését. Ez a változtatás nagyobb mozgásteret adhatna az autógyártóknak, és lehetővé tehetné, hogy bizonyos benzines, dízel- és hibrid hajtású új járművek 2035 után is forgalomba kerüljenek.
Ezzzel az autógyártók korlátozás nélkül visszatérhetnének a hagyományos belső égésű motorokhoz. A 90 százalékos flottaszintű kibocsátáscsökkentési követelmény továbbra is rendkívül szigorú lenne, és az elektromos autóknak meghatározó szerepet kellene betölteniük a gyártók kínálatában.
Németország a motorokat, Franciaország az európai gyártást védené
A kompromisszum másik fontos eleme az úgynevezett „Made in Europe”, vagyis az európai gyártást előnyben részesítő szabályozás. Franciaország régóta szorgalmazza, hogy az európai közpénzekből finanszírozott támogatások és beszerzések elsősorban az Európában előállított járműveket és alkatrészeket segítsék. Párizs szerint enélkül fennáll a veszélye annak, hogy az elektromos átállásra fordított európai források jelentős része Európán kívüli gyártókhoz kerül.
Az Euronews beszámolója szerint a megállapodás keretében olyan követelmények is napirendre kerültek, amelyek alapján az autóalkatrészek 70 százalékának – az akkumulátorok kivételével – Európából kellene származnia, az akkumulátorok esetében pedig külön európai tartalmi követelményt vezetnének be.
A közös álláspont Nagy-Britannia számára is fontos lehet. A Reuters szerint Franciaország és Németország támogatná, hogy az Egyesült Királyság bizonyos feltételek teljesülése esetén megbízható partnerként részesülhessen az európai gyártást előnyben részesítő rendszer egyes előnyeiből. Ehhez kölcsönös kereskedelmi és beruházási feltételek kapcsolódhatnak.
A két kormány közös, október 16-án közzétett nyilatkozata szerint a cél az európai autóipar versenyképességének megőrzése, a klímavédelmi vállalások fenntartása és annak biztosítása, hogy a jövő járműveit Európában fejlesszék és gyártsák. Emmanuel Macron és Friedrich Merz egyaránt azt hangsúlyozta, hogy az elektromos átállásnak együtt kell járnia az európai beruházások, az innováció és a munkahelyek védelmével.
A megállapodás hátterében az európai autógyártókra nehezedő gazdasági nyomás áll. A magas energia- és termelési költségek, az elektromos járművek iránti kereslet alakulása, valamint a kínai gyártók erősödő versenye egyaránt arra készteti az iparágat, hogy nagyobb szabályozási rugalmasságot kérjen. A német autóipar számára különösen fontos, hogy a belső égésű motorokhoz és a hibrid technológiákhoz kapcsolódó fejlesztések ne veszítsék el egyik napról a másikra gazdasági jelentőségüket.
A francia fél ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy az elektromos járművek térnyerése ne csupán az Európán kívül gyártott autók importját növelje, hanem az európai ipari kapacitások megerősítését is szolgálja.
A magyar autóipart is érintheti a fordulat
A megállapodás Magyarország számára is különösen fontos, hiszen a hazai járműipar szorosan kapcsolódik a német és a francia autógyártók európai beszállítói hálózataihoz. A győri Audi, a kecskeméti Mercedes-Benz és a debreceni BMW beruházásai mellett számos magyarországi alkatrészgyártó és beszállító működését is befolyásolhatja, milyen hajtástechnológiákra és milyen ütemű átállásra készülnek a következő években az európai gyártók. A belső égésű motorok hosszabb távú fennmaradása bizonyos hagyományos technológiákhoz kapcsolódó beruházások számára kedvező lehet, miközben az európai alkatrészbeszerzési követelmények új lehetőségeket teremthetnek az uniós beszállítóknak.
Nem mindenki örül az enyhítésnek
Az autóipari szereplők egy része kedvezően fogadta a francia–német kompromisszumot. A Reuters szerint a bejelentés után emelkedtek az európai autóipari részvények, a STOXX 600 autóipari és alkatrészgyártói indexe közel két százalékkal erősödött. A környezetvédelmi szervezetek ugyanakkor attól tartanak, hogy a kibocsátási előírások enyhítése lassíthatja az elektromos autók elterjedését, és bizonytalanságot okozhat azoknak a vállalatoknak, amelyek már jelentős beruházásokat hajtottak végre az elektromos átállás érdekében. Mikor léphet életbe az új szabályozás?
Az Európai Parlament november 23-án várhatóan szavaz a Bizottság javaslatáról.
