Nem született döntés az új európai kibocsátáskereskedelmi rendszer, az ETS2 bevezetésének további elhalasztásáról az uniós állam- és kormányfők brüsszeli találkozóján. A magyar miniszterelnök öt másik tagállam vezetőjével együtt a rendszer későbbi bevezetését szorgalmazta, az Európai Tanács péntek hajnalban közzétett következtetései azonban egyelőre a várható hatások és a lakosságot védő intézkedések felülvizsgálatát írják elő. A vita tétje jelentős: az ETS2 a lakóépületek fűtéséhez és a közúti közlekedéshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásra is kiterjeszti az uniós karbonárazást.
Nem jutottak megállapodásra az ETS2 kibocsátáskereskedelmi rendszer újabb elhalasztásáról az Európai Unió vezetői az október 15-én kezdődött brüsszeli csúcstalálkozó első napján. Az éjszakába nyúló egyeztetések után kiadott hivatalos következtetések ugyanakkor egyértelművé tették, hogy az energiaárak, az ipari versenyképesség és a háztartások terhei továbbra is kiemelt uniós kérdések.
A Politico és más európai sajtóforrások diplomáciai értesülései szerint Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Olaszország és Görögország vezetői a rendszer bevezetésének elhalasztását szorgalmazták. A hat ország fellépéséről szóló információt azonban külön kell kezelni az Európai Tanács hivatalos dokumentumától: az utóbbi nem sorolja fel a halasztást kérő tagállamokat, és nem tartalmaz ilyen értelmű végleges döntést.
Miért fontos az ETS2 a magyar háztartásoknak?
Az ETS2 az Európai Unió kibocsátáscsökkentési politikájának egyik eleme. A jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer mellett külön piacot hozna létre az épületek fűtése és a közúti közlekedés során keletkező szén-dioxid-kibocsátás elszámolására. A rendszerben közvetlenül alapvetően az üzemanyagokat és fűtőanyagokat forgalomba hozó vállalkozásokra hárulnának a kötelezettségek. A lakossági hatás mégis lényeges lehet, mert a cégek a többletköltségek egy részét beépíthetik az üzemanyagok és az energiahordozók áraiba. Hogy ez mekkora drágulást eredményezne Magyarországon, az többek között a karbonáraktól, a piaci viszonyoktól és az alkalmazott kompenzációs intézkedésektől függ.
A péntek hajnalban megjelent hivatalos következtetések szerint az uniós vezetők arra kérték az Európai Bizottságot, hogy frissítse az ETS2 valamennyi várható hatásának értékelését, különös tekintettel a rendszer kialakítására és a védelmi mechanizmusokra. A Tanács emellett további, szükség esetén gyorsan bevezethető intézkedések vizsgálatát szorgalmazta az energiaárak csökkentésére. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a lépéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő helyzetét, és meg kell őrizniük az egységes piac működését. A vezetők a karbonpiac árfolyam-ingadozásait mérséklő szabályozás felgyorsítását is kérték. Ugyanakkor megerősítették, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek továbbra is meghatározó szerepet szánnak az energia- és klímaátmenetben. Ez a megfogalmazás nem a karbonárazás feladását jelenti, hanem annak további alakítását, hogy a rendszer gazdasági és társadalmi következményei kezelhetők legyenek.
A következő uniós költségvetés
A csúcstalálkozó első napján az EU következő, 2028 és 2034 közötti hétéves költségvetéséről is tárgyaltak. Az Európai Tanács azt szeretné, hogy a politikai megállapodás még 2026 vége előtt megszülessen, lehetőséget adva a szükséges jogszabályok 2027-es elfogadására. A cél az, hogy 2028 januárjától ne legyen fennakadás az uniós források folyósításában. A magyar kormány számára az energiaárakról és az uniós finanszírozásról folytatott vita egyaránt fontos. A politikai vita viszont folytatódik, és annak eredménye a magyar autósok, fűtési költségek és vállalkozások számára is érezhető lehet.
Forrás: Európai Tanács – hivatalos csúcseredmények, tanácsi következtetés
