A mesterséges intelligenciától a precíziós pszichiátriáig – kutatók és cégek találkoznak az ELTE-n
Lehet-e a beszédünkből olyan változásokat felismerni, amelyek mentális vagy kognitív állapotunkról árulkodnak? Segíthetnek-e digitális avatárok a klinikai kutatásokban és meddig mehet el a mesterséges intelligencia az egészségügyben anélkül, hogy az orvos helyére lépne? Október 1-jén az ELTE Lágymányosi Campusán ezek a kérdések már nem egy távoli jövőről szóltak. Az Innofair 2026 második napján kutatók, klinikusok, hallgatók és vállalatok találkoznak, miközben az egyetem laboratóriumaiban születő tudás és a gyakorlati alkalmazás közötti út is láthatóvá válik.
Az egyetemekről elsőként talán még mindig az előadótermek, a könyvtárak és a vizsgák jutnak eszünkbe. Pedig az intézmények falai között ma már olyan fejlesztések is születnek, amelyek néhány év múlva az egészségügyben, az iparban vagy éppen a mindennapi digitális szolgáltatásokban jelenhetnek meg. Egy jó kutatási eredmény azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy használható technológia lesz belőle. Ehhez sokszor mérnökök, informatikusok, klinikusok, vállalatok és befektetők együttműködésére is szükség van.
Ezt a találkozási pontot keresi az ELTE Innofair 2026, amely szeptember 30-án kezdődött és október 1-jén folytatódik a Lágymányosi Campus Északi Tömbjében. Az egyetem egyik legjelentősebb innovációs eseményének célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a tudományos életet, a kutatás-fejlesztést és az ipart. Nem egyszerű technológiai bemutatóról van szó: az ELTE olyan teret szeretne teremteni, ahol egy kutatási ötletből közös projekt, egy szakmai beszélgetésből együttműködés, egy hallgatói találkozásból pedig akár későbbi karrier is születhet.
Október 1-jén 9 és 17 óra között a Gömb Aulában egész napos expo várta az érdeklődőket. Vállalatok és egyetemi kutatócsoportok mutatták be fejlesztéseiket és közvetlenül találkozhattak egymással, valamint a hallgatókkal. A nap programjából jól látszik, mennyire kitágult az innováció fogalma: a mesterséges intelligencia felsőoktatási alkalmazásától az agyi egészséget támogató virtuálisvalóság-megoldásokon át egészen a precíziós pszichiátriáig vezet a paletta.
Amikor a beszéd többet mondhat a kimondott szavaknál
A nap egyik legizgalmasabb témája a precíziós pszichiátria. Délelőtt tíz órától mesterségesintelligencia-kutatók, klinikusok és egészségügyi innovációval foglalkozó szakemberek ülnek egy asztalhoz, hogy azt vizsgálják, miként segíthetik az új technológiák a mentális és kognitív állapot változásainak felismerését.
A gondolat első hallásra futurisztikusnak tűnhet, pedig egy nagyon emberi jelenségből indul ki: a beszédünk nemcsak abból áll, amit kimondunk. A szavak mellett információt hordozhat a beszéd ritmusa, a szünetek, a megfogalmazás szerkezete és számos más apró mintázat is. Ezek egy része megfelelő szakmai környezetben kiegészítő információval szolgálhat a klinikusok számára.
Az ELTE-n rendezett workshopon ezért a spontán beszéd elemzése és az úgynevezett Speech Gap mutatók is előkerülnek. A kutatók többek között azt keresik, hogyan lehet a beszédből, a társas interakciókból és más viselkedési jelekből nyerhető adatokat a hagyományos klinikai módszerek mellett felhasználni.
Ennek azonban van egy fontos határa: nem arról van szó, hogy egy algoritmus átvegye az orvos szerepét. A bemutatott technológiák célja a klinikusok munkájának támogatása. Az új digitális módszerek olyan további információkat adhatnak, amelyek segíthetik a személyre szabott és hosszabb távú betegellátást.
Innen érthető meg igazán a precíziós pszichiátria lényege is. A személyre szabott orvosláshoz hasonlóan arra törekszik, hogy minél több, az adott emberhez kapcsolódó információ alapján lehessen megérteni az állapotát és annak változásait. Ha ehhez a jövőben megbízható digitális jelek is társíthatók, az hosszabb távon finomíthatja az állapotkövetést.
Avatárok a pszichiátriában
A program egyik legkülönlegesebb eleme az avatárközvetített interakció. A digitális avatár itt nem játékfigura és nem látványos technológiai díszlet. Kutatási környezetben olyan szabályozott helyzetek kialakítására is alkalmas lehet, amelyek során az emberi reakciók következetesen vizsgálhatók.
A workshop ennél is tovább megy. Szó lesz multimodális klinikai mesterséges intelligenciáról, viselkedéselemzésről, biológiai és precíziós pszichiátriáról, pszichoterápiáról és személyiségzavarokról. Az autizmus szintén megjelenik a viselkedéselemzés egyik alkalmazási példájaként.
Nemzetközi kutatói kör találkozik Budapesten. A résztvevők között van Michael Eriksen Benros, a Koppenhágai Egyetem professzora és a koppenhágai egyetemi kórház biológiai és precíziós pszichiátriával foglalkozó szakembere. Gosztolya Gábor a Szegedi Tudományegyetemről a kevésbé erőforrás-gazdag nyelvek klinikai beszédelemzéséről beszél, míg Bruno Carlos dos Santos Melício, a Sorbonne kutatója a multimodális viselkedéselemzést hozza a programba.
A Semmelweis Egyetemről Unoka Zsolt professzor a digitális biomarkerek pszichoterápiában és személyiségzavaroknál történő alkalmazásának klinikai oldalát mutatja be. A program szervezője és moderátora Lőrincz András, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének kutatója.
A technológiai lehetőségek mellett azonban rögtön megjelenik egy másik oldal is. Mi történik azokkal az érzékeny adatokkal, amelyekből egy mesterségesintelligencia-rendszer dolgozik? Hogyan lehet tudni, hogy az algoritmus valóban megbízható? És hogyan lehet egy kutatási eredményt biztonságosan átvinni a valódi egészségügyi környezetbe?
Ezért kerül a szakmai beszélgetés középpontjába a megbízhatóság, az értelmezhetőség, a magánélet védelme, az adatvédelem, az etika és a klinikai validáció is. Egy látványos algoritmus ugyanis még messze nem klinikai eszköz. Az egészségügyben nem elég annak működnie: bizonyítani kell azt is, hogy megfelelően működik és felelősen alkalmazható.
A kutatóasztaltól a való világig
Tulajdonképpen ugyanez a kérdés húzódik végig az egész Innofairen: hogyan lesz egy jó ötletből valami, amit valóban használni lehet?
Egy egyetemi kutatócsoport felismerhet egy problémát, kidolgozhat egy új módszert és akár működő prototípust is készíthet. Innen azonban még hosszú út vezet a szélesebb alkalmazásig. Finanszírozás, tesztelés, technológiai infrastruktúra, jogi háttér és sok esetben ipari partner kell ahhoz, hogy az ötlet kilépjen a laboratóriumból.
Október 1-jén ezért a Lágymányosi Campus Gömb Aulája egész nap találkozóhellyé alakul. Kutatócsoportok és vállalatok mutatják be munkájukat, miközben a látogatók közvetlenül is megismerhetik a fejlesztéseket.
A délután különösen az egyetemek és vállalatok közötti átjárásról szól. A Kutatásból érték – együttműködésből hatás program azt járja körül, miként működik egy innovációs ökoszisztéma és hogyan válhat egy tudományos eredmény gazdasági vagy társadalmi szempontból is hasznosíthatóvá.
A programban a Richter Gedeon, a Bay Zoltán Kutatóközpont, az OTP, az Ericsson Magyarország és a Bosch vezetői is részt vesznek. Nem elméleti kérdésről beszélnek: működő együttműködési modelleket és tapasztalatokat mutatnak be arról, hogyan kerülhet közelebb egymáshoz az egyetemi kutatás és a gyakorlati hasznosítás. A nap végén az Ericsson és az ELTESoft együttműködési keretmegállapodásának ünnepélyes aláírását is megtartják.
Egy hallgatónak is egészen mást jelenthet egy ilyen nap
Az egyetem és az ipar találkozása nemcsak a kutatókról és a nagyvállalatokról szól. A hallgatók számára az ilyen kapcsolatokon keresztül válhat láthatóvá, hogy az egyetemen megszerzett tudással milyen valós problémákon lehet dolgozni.
Egy informatikushallgató számára a mesterséges intelligencia így nem pusztán egy tantárgy vagy programozási feladat. Megjelenhet az egészségügyben, a beszédfeldolgozásban vagy akár az emberi viselkedés vizsgálatában. Egy kutató pedig olyan problémákkal találkozhat, amelyek egy vállalat vagy klinika mindennapi működésében már most jelen vannak.
Az Innofair október 1-jei programjának sokszínűsége ezt jól mutatja. A precíziós pszichiátria mellett külön workshop foglalkozik a mesterséges intelligenciával működő egyetemi tutorokkal és azzal, miként változhat meg a tanár szerepe akkor, amikor a tudás megszerzésének egy részében már MI-rendszerek is segíthetnek.
Egy másik program a virtuális valóság agyi egészséget és jóllétet támogató lehetőségeit vizsgálja. Külön esemény foglalkozik az innovátorok és startupok előtt álló lehetőségekkel, valamint a duális gépészmérnöki képzésen keresztül az egyetemi és vállalati világ közvetlen összekapcsolásával.
A mesterséges intelligencia már nem külön világ
Talán ez az Innofair egyik legérdekesebb üzenete. A mesterséges intelligencia egyre kevésbé önálló technológiai érdekesség és egyre inkább más tudományterületek eszköze.
Megjelenik az oktatásban, az egészségügyben, a pszichiátriában, a beszédelemzésben és a virtuális valóságban. Nem feltétlenül maga az algoritmus az érdekes, hanem az, hogy milyen emberi problémára próbálunk vele választ találni.
A precíziós pszichiátria különösen jól mutatja ennek a lehetőségeit és a határait is. Egy ember hangjából, beszédéből vagy viselkedési mintáiból rengeteg adat nyerhető ki. Az igazi kérdés azonban nem az, hogy egy számítógép képes-e ezeket feldolgozni. Sokkal inkább az, hogy mely adatoknak van valódi klinikai jelentőségük, mennyire megbízhatóak és hogyan lehet őket úgy használni, hogy közben az ember maradjon az egészségügyi döntések középpontjában.
Októberben az ELTE Lágymányosi Campusán nem egyszerűen technológiákat mutatnak be. Az Innofair annak a hosszabb folyamatnak enged bepillantást a kulisszái mögé, amelyben egy tudományos kérdésből kutatás, a kutatásból fejlesztés és egy sikeres fejlesztésből akár valóban használható megoldás születhet.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem, ELTE Informatikai Kar
